Az Országgyűlés 2015 novemberében döntött arról, hogy megtámadja az Európai Bíróságon a menekültek kvóta alapján történő szétosztását. A kvótaper indításáról szóló törvényjavaslatot a kormánypárti és jobbikos képviselők mellett a független Kónya Péter megszavazta ugyan, de az MSZP és az LMP képviselői, a távolmaradásukat ígérő DK-s képviselők, továbbá az Együtt, a PM, valamint a Liberálisok frakcióhoz nem tartozó képviselői elutasították az előterjesztést. A független Kész Zoltán tartózkodott.
Az egy évvel későbbi, kvótáról szóló referendumot az ellenzék az első perctől támadta. Míg a Jobbik fű alatt bojkottálta a népszavazást, a baloldal nyíltan szembement azzal, olyannyira, hogy Brüsszelben is mindent bevetett a népszavazás ellen. Egyeztettek Martin Schulzcal, az Európai Parlament szocialista elnökével, Gianni Pittellával, az Európai Szocialisták és Demokraták (S&D) európai parlamenti frakciójának vezetőjével és más brüsszeli szocialistákkal. Martin Schulz úgy nyilatkozott, hogy „abszurd” és „aljas” a magyar népszavazás, míg Gianni Pittella „veszélyesnek” és „kontraproduktívnak” nevezte a magyar kormány ötletét.
Az alaptörvény ellen A Jobbik
Bár a népszavazás jogilag érvénytelen volt, a végeredménye egyértelmű, hiszen a szavazók 98 százaléka elutasította a kvótát. Orbán Viktor miniszterelnök ezért 2016 végén kezdeményezte a migránsok betelepítésének megakadályozását célzó alkotmánymódosítást, amelyet azért nem tudott elfogadni a parlament, mert a Jobbik a szocialistákkal és Gyurcsánnyal együtt leszavazta. Ráadásul a Jobbik annak ellenére nem támogatta a módosítást, hogy áprilisban Vona Gábor, a párt elnöke még azt mondta, „aki nem szavazza meg az alaptörvény-módosítást, az hazaáruló”.
Az alaptörvény módosításának elutasításával a kormánypártok szerint „bebizonyosodott, hogy nincs különbség az ellenzéki pártok között, egyikre sem lehet számítani az ország védelmében, egyértelművé vált, hogy a kötelező betelepítési kvóta elleni küzdelemben a magyarok csak a kormányra és a kormánypártokra számíthatnak.”
Az ellenzék a kvóta mellett
– Azt nem lehet megtenni szerintem egy országnak, hogy csak kiveszi az előnyöket valamiből, és utána pedig, amikor kötelezettséget kell vállalni, akkor nem vállalnak kötelezettségeket. Tehát ez egy tárgyalás. A korlátlan kvótát az MSZP soha sem fogadta el, ezt nyilván utolsó utáni percig tárgyalni kell, de azt gondolom, hogy az együttműködésben, ha vannak is olyan elemek, amik nem annyira kedvezőek Magyarország számára, azokat bizony néha el kell fogadni – érvelt a kvóta mellett még egy tavaly júniusi tévéműsorban Molnár Gyula pártelnök. Gyurcsányék még ennél is tovább mentek, kifejezetten a kvóta mellett gyűjtöttek aláírást és mellé kisebb kampányt is indítottak, büszkén hirdetve: „elfogadom az uniós kvótát”.
Az európai migránspolitikát korábban elutasító Vona Gábor sem mondott mindig nemet a kvótára. – „Hát jó, de azért Magyarország … és kvótarendszer is felmerült már, hogy kvóták alapján szétosztjuk, és amíg ez mondjuk pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni” – mondta a Jobbik elnöke az RTL Klub műsorában, elismerve, hogy „amikor azt látjuk, hogy Törökország azzal fenyegeti Európát, hogy a nála lévő 2-3 millió menekültet esetleg rászabadítja vagy ráküldi Európára, amikor azt látjuk, hogy Észak-Afrikában az arab tavasz óta nincs igazából semmiféle védelmi rendszer vagy életképes működő államok Európa irányába, hát akkor vannak bennem aggodalmak, megmondom őszintén”.
Az Együtt kezdettől nyíltan kvótapárti, olyannyira, hogy pár nappal azután, hogy Röszkénél migránsok támadták meg a magyar határt, a törpepárt azt követelte, hogy Magyarország fogadjon be 15 ezer illegális bevándorlót. A parlamenti ellenzék közül az LMP is károsnak ítélte, hogy Magyarország nemet mond a mostani kvótaperben is érintett 1300 migráns befogadására, mivel szerintük a kötelező kvótarendszer bevezetése az egyetlen megoldás a válsággal szemben.
Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció a kötelező elosztás elfogadásáért indított aláírásgyűjtő kampányt
Hazaárulás az eu-ban
A magyar baloldali pártok európai parlamenti képviselői tavaly nyáron egytől egyig támogatták a plenáris ülésen elfogadott jelentés azon cikkét, amely a migrációs válság kapcsán az újraelosztási mechanizmus kikényszerítéséről szól, illetve az Európai Bizottságot egy kiegészítő pénzügyi szankcionálási mechanizmus létrehozására kéri. A jelentés szövegszerűen még nem rögzítette ugyan a várható pénzbüntetés összegét, de korábban kiszivárgott brüsszeli hírekből az derült ki, hogy Brüsszelben azt tervezik, minden egyes elutasított migránsért 250 ezer eurót, azaz 78 millió forintot kérnek. A magyar baloldali EP-képviselők, Szanyi Tibor, Ujhelyi István, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Jávor Benedek, Meszerics Tamás – az MSZP, a DK, az Együtt, a PM és az LMP politikusai – megszavazták, hogy pénzbüntetéssel sújtsák azokat az országokat, amelyek nemet mondanak a kényszerű betelepítésre.
Áprilisban az Európai Parlament balliberális csoportja a magyar baloldal támogatásával újabb migránspárti jelentést fogadott el, amely nyilvánvalóvá tette, hogy ők egy bevándorlókkal teli Európát akarnak. A magyar baloldal összes uniós képviselője megszavazta a durván bevándorláspárti jelentést.
A balliberálisok által kierőszakolt jelentésben Brüsszel ki akarja terjeszteni a menekültek fogalmát, legalizálva ezzel a gazdasági bevándorlást, ami önmagában tízmilliókkal növeli a migránsok számát. Emellett meg akarják könnyíteni a illegális bevándorlók családjainak egyesítését és fel akarják gyorsítani a betelepítést. Mindezt egy állandó mechanizmussal akarják elérni, ami gyakorlatilag egyenlő a kvótával.
