A bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben 2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez mérten pedig 0,2 százalékos volt a bővülés – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A piaci elemzők előzetes várakozásai vegyesek voltak, habár a tényleges adat megfelel az átlagnak.
A harmadik negyedévi, 2 százalékos gazdasági bővülés alapján akad olyan szakértő, aki mérsékelte éves előrejelzését, mások még kivárnak decemberig, ekkor közli ugyanis a KSH a tegnapi első becslés részleteit. – Az utolsó negyedévben gyorsulhat a növekedés részben az ipar várhatóan jobb teljesítménye, részben a beruházások enyhülő visszaesése miatt, míg a fogyasztás tartósan húzhatja a gazdaságot – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A legtöbb elemzőhöz hasonlóan a jelenleg ismerhető adatok alapján Suppan az éves GDP 2 és 2,5 százalék közötti bővülésére számít. Mint mondta, az eddigi adatok tükrében stabilitási kockázatok továbbra sincsenek a gazdaságban, mivel a mérsékeltebb, szeptemberi ipari adatok mellé ismét egymilliárd eurót meghaladó külkereskedelmi többlet társult. Szerinte ez azt jelenti, hogy a termelők korábban jelentős többleteket halmoztak fel, ezt tudták ilyen tetemes mennyiségben exportálni akkor is, amikor a termelés lelassult, ráadásul további tartalékok is lehetnek.
– A gazdaság harmadik negyedévi növekedéséhez elsősorban a piaci szolgáltatások, illetve kisebb részben a mezőgazdaság is hozzájárult, de az ipar teljesítménye a negyedév egészét tekintve ezúttal stagnálást jelzett. Az első negyedévben még bőven két számjegyű visszaesést produkáló építőipar a harmadik negyedévben sem kapott erőre, továbbra is a növekedést mérséklő hatást gyakorolt a GDP-re – írta értékelésében Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője.
– Nem kizárólag magyar sajátosság, hogy a gazdaság lassult, hiszen a régiós társak adatai is lassabb növekedésről tanúskodnak – írta kommentárjában Ürmössy Gergely, az Erste elemzője. Románia 4,4, Szlovákia 3, Csehország 1,9 százalékkal alacsonyabb bővülésről számolt be tegnap. A térség azonban így is sikeresen meghaladta a német gazdaság növekedési ütemét, ahol 1,5 százalékkal nagyobb teljesítményről számoltak be.
William Jackson, a londoni Capital Economics szakértője szerint a közép-európai térségben is nagyon hasonló tényezők befolyásolták a növekedést: visszafogott ipari és építőipari teljesítmény áll szemben a dinamikusan növekvő, de az összesítést kiegyensúlyozni még nem képes belső fogyasztással. Az elemzőház regionális indexe alapján – aminek a visegrádi országokon kívül része még Románia és Bulgária – 2,8 százalékos volt az éves növekedés a harmadik negyedévben. Az egész térséget nézve az erőteljes lakossági fogyasztás és az építőipar élénkülése mellett a következő negyedévekben 2,5-3 százalékos bővülési ütemmel számolnak.
Az idén eleve várható volt, hogy elmarad a növekedés a tavalyi 3, illetve a 2014-es 4 százalékos ütemtől. Ennek elsődleges oka, hogy a hazai gazdaság számára kulcsfontosságú uniós források kifizetése és felhasználása átmenetileg lelassult, mivel a korábbi költségvetési időszak lezárult, a következő pedig csak most kezd beindulni. Az előjelek alapján jövőre a kormányzattal összhangban az elemzők is élénkülést várnak, az OTP például a napokban közel 4 százalékos növekedési prognózissal állt elő 2017-re.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint 2017-től jelentős lökést adhat a gazdaságnak a kormány által javasolt járulékcsökkentés, amiről jelenleg is zajlanak az egyeztetések. A tárca várakozásai szerint az ezzel járó béremelések eredményeként érdemben csökkenhet a betöltetlen álláshelyek száma, amivel tovább nőhet a fogyasztás is.
A kormányzat arra is számít, hogy a következő időszakban az állami otthonteremtési kezdeményezések érdemi támogatást jelenthetnek az építőiparnak.
Alig mozdult az euróövezet
Negyedéves összevetésben az eurózóna 19 tagállamának gazdasága összesen 0,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az Európai Unió statisztikai hivatalának tegnap közölt adatai szerint. Az Eurostat jelentése alapján éves összevetésben ezen tagállamok bővülése 1,6 százalékot tett ki, az EU összességében 1,8 százalékkal gyarapodott. Az adatokat szolgáltató államok közül éves összevetésben Románia gazdasága nőtt a legnagyobb mértékben, 4,6 százalékkal, illetve 3 százalék feletti bővülésről számolt be Szlovákia, Bulgária és Spanyolország is.