Magyarország külső finanszírozási képessége 2017 negyedik negyedévében meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékát, ami továbbra is jelentős mértékben csökkentette az ország külső sérülékenységét – közölte tegnap legújabb, a fizetési mérlegről szóló jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint azt Koroknai Péter, az MNB szakértője újságíróknak elmondta, jelenleg történelmi mélységbe esett az ország külső adóssága, ezen belül is rendkívül alacsony szintre mérséklődött a rövid távú adósságunk.
A külkereskedelem többlete, a régió többi országához hasonlóan, elsősorban az importintenzív beruházások és a lakossági fogyasztás erőteljes bővülésének köszönhetően mérséklődött, miközben hazánk exportpiaci részesedése emelkedést mutatott.
A továbbra is magas külkereskedelmi többletnek és az uniós források felhasználásának köszönhetően Magyarország külső finanszírozási képessége és a folyó fizetési mérlegének többlete továbbra is jelentősen meghaladja a régiós országokban tapasztalható értékeket. A megtakarítások magas szintje elsősorban a háztartások jelentős pénzügyi vagyonához és a költségvetés visszafogott hiányához köthető.
Várhatóan a továbbiakban is enyhén csökkenhet az áruk terén a külkereskedelmi többlet, ennek oka a lakosság egyre élénkebb fogyasztása és importigénye. Koroknai Péter elmondása szerint emellett a szolgáltatások terén nőtt az egyenleg. Ez azért is kedvező, mert a szolgálatosoknak kisebb az importigénye, továbbá ebben nagyobb arányban vesznek részt a hazai magasabb hozzáadott értéket előállító gazdasági szereplők.
Mint azt lapunk kérdésére Kuti Zsolt igazgató kifejtette, az MNB továbbra sem látja szükségszerűnek, hogy az állam devizakötvény kibocsátásával szerezzen finanszírozást, ez csak akkor lehet jó megoldás, ha más forrásból nem lehet pénzhez jutni.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a kérdésben nincs egyetértés a jegybank és a gazdasági tárca között. Míg az MNB továbbra is elsődlegesen a belföldi forrásokra támaszkodva kerülné a devizaforrásokkal járó kockázatokat, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartja a lehetőséget, hogy adott esetben külpiacokról jusson pénzhez az állam, ha a feltételek adottak.
A jegybank szerint jelenleg kedvezőek a belső lehetőségek, mint azt az államadósság-kezelő legújabb adatai mutatják, továbbra is élénk lakossági kereslet az állampapírok iránt, a piaci aukciók is rendre jó eredménnyel zárulnak. Azaz semmi nem utal arra, hogy érdemes lenne kilépni a külpiacra.
Kuti megjegyezte: a jegybank álláspontja az olyan kötvénykibocsátásokra vonatkozik, amelyek nem jelennek meg jelentős tételként az államadóssági adatokban, míg az egyéb megfontolásból rendezett kötvénykibocsátások más megítélés alá esnek. Ezzel az igazgató vélhetőleg az elmúlt időszak értékében kisebb, a piaci jelenlét szempontjából azonban a jövőben jelentős kínai piacra lépés, valamint a japán piacon való kibocsátói jelenlét megerősítésére utalt.
Viszik a lakossági állampapírokat
Mintegy 7240 milliárd értékben birtokolt a lakosság március végén állampapírt, s változatlanul jelentős maradt a kereslet a babakötvények iránt – közölte tegnap az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). A jelenleg 5,4 százalékos kamatot fizető kötvények állománya idén már 10,7 százalékkal 42,3 milliárd forintra növekedett. A lakosság továbbra is a hosszabb futamidejű kétéves és az infláció feletti kamatprémiumot fizető 3 és 5 éves prémium magyar állampapírokat keresi. Az április 16-tól kibocsátott féléves és egyéves magyar állampapírok vásárlói köre a hosszabb futamidejű, januárban végrehajtott változtatással összhangban magánszemélyekre változott – közölte az adósságkezelő.