Sokszor halljuk a médiában: kormányzati cél, hogy 2018 végére minden háztartásban legyen internet.
A kormány egyértelmű szándéka, hogy a digitális átalakulásnak minden magyar polgár nyertese legyen, és Magyarország e téren Európa legsikeresebb országai közé tartozzon. Ez egybeesik az Európai Unió által meghirdetett internetmenetrenddel, amely azt célozza, hogy Európa az információs technológiai szektorban is globálisan versenyképes legyen.
Magyarország a digitális gazdaságot tekintve már most is Európa legjobb teljesítményt felmutató országai közé tartozik. Az MTI hírei között olvastam Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos kijelentését: „A digitális átalakulás a társadalmi esélyteremtés, a társadalmi egyenlőség, az egyes emberek boldogulásának alapvető kérdése, amelynek minden vonatkozására egyenlő súllyal kell figyelni. Jóval fontosabb kérdés annál, mintsem hogy kizárólag mérnökökre és informatikusokra bízzák”. (Székesfehérvár, 2017. augusztus.)
Ehhez a kijelentéshez szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni.
Az infokommunikációs szektor mind gazdasági, mind társadalmi értelemben jelentős szerepet játszik Magyarországon. A híradástechnikai ágazat a magyar GDP mintegy 12 százalékát adja, az iparágban foglalkoztatottak száma pedig az OECD-országok többségével összevetve is kiemelkedően magas. Az infokommunikáció gazdaságsegítő szerepéből adódóan a nemzetgazdaságban kitüntetett szerepet tölt be. A további, fejlődést fékező tényezők lebontásához jól átgondolt és precízen megvalósított lépések szükségesek.
E szemszögből is érdemes megismerni a Nemzeti infokommunikációs stratégia pilléreit.
A lakosság, a mikro- és kisvállalkozások, illetve a közigazgatásban dolgozók digitális kompetenciája; a szektor és az általa biztosított elektronikus (kereskedelmi, banki stb.) szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások külső és belső informatikai rendszerei; a kormányzat működését támogató, a lakossági és vállalkozói célcsoportnak szóló elektronikus közigazgatási szolgáltatások, illetve az állami érdekkörbe tartozó egyéb elektronikus (egészségügyi, oktatási, könyvtári, kulturális örökséghez kapcsolódó vagy az állami adat- és információs vagyon megosztását célzó) szolgáltatások – mindezek létrehozásához elengedhetetlenül szükséges a Szupergyors internet program keretében kiépítendő digitális infrastruktúra, a digitális szolgáltatások nyújtásához és igénybevételéhez szükséges elektronikus hírközlési infrastruktúra.
Tehát ki kell építeni az optikai gerinc- és körzethálózatokat és a helyi hálózatokat. Ezek megvalósítása nem nélkülözheti a mérnökök tudását és aktív részvételét sem a tervezés, sem a kivitelezés során.
A Szupergyors internet program jelenlegi állását meghatározza a tény, hogy a szolgáltatók egy része az elnyert járásokra fővállalkozókkal szerződött, akik a tervezőkkel csak 2017 májusában állapodtak meg. Az ágazatban tevékenykedő vállalkozások tőketartalékai kimerültek, és a megoldandó feladat intenzitása rendkívüli. Ugyanakkor a tervezői és a terepmunkához nélkülözhetetlen a megfelelő szoftverek és eszközök beszerzése.
A rendelkezésre álló térképi adatok hiányosak, hibásak. A megvalósulás folyamatát külön rendszerben kell kezelni, amihez a hozzáféréshez szükséges belépési azonosítókat tervezőink – információink szerint – nem kapták meg. Ez pluszfeladatot jelent, amit a szerződések nem tartalmaznak. Az e-közmű használata 2017. július 1-jétől kötelező, ugyanakkor nem minden közművezeték-üzemeltető tett eleget a jogszabályban előírt regisztrációs kötelezettségének, így előfordulhat olyan eset, hogy az adott üzemeltető nem található a rendszerben. A rendszer térképi adatokkal való ellátottsága jelenleg nem teljes.
Csak a hátráltató tényezők és a buktatók kiiktatásával érhető el, hogy legkésőbb a 2018/19-es tanév végére Magyarország minden köznevelési, szakképzési intézményébe eljusson a szupergyors internetszolgáltatás a nagy sávszélességű adatátviteli lehetőséget biztosító kapcsolaton keresztül, valamint az épületen belüli wifirendszerek is kiépüljenek. Köztudott, hogy az elektronikus kormányzás informatikai hátterének fejlesztése komplex informatikai infrastruktúrát eredményez, ami a nemzeti vagyon része. Korrekt műszaki alapok nélkül a kitűzött célok nem érhetők el. Ebben kiemelt szerepe van a geoinformatikai alapokra támaszkodó térképi (térinformatikai) alkalmazásoknak.
Elmondható, hogy a mérnöki kamara érdekelt abban, hogy az elektronikus kormányzati rendszerek fejlesztése hosszú távon is kiérlelt koncepcionális megalapozottsággal történjen.
Ezáltal a mérnöki munka módszerei is ezzel összhangban fejleszthetők.
A szerző a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke