Egy foggal jött a világra Wittelsbach Erzsébet 1837 karácsonyán, amit a család jó jelnek tekintett. Hiába volt kora legszebb asszonya, menekült a bécsi udvar szigorú protokollja elől, folyamatosan úton volt, s hacsak tehette, kerülte az embereket. Több mint hét évet töltött Magyarországon. Kedvenc helyén, Gödöllőn először 1866-ban járt, ahol a kastély lovardájában berendezett hadikórházban a königgrätzi csata sebesültjeit látogatta meg. Egy évvel később – a koronázás alkalmából – a magyar állam a kastélyt az uralkodópárnak ajándékozta.
„Itt nyugta van az embernek, nincsenek rokonok, nem piszkálódik senki, ott meg Bécsben az az egész császári pereputty! Engem sem feszélyez itt semmi, úgy élek, mint falun, sétálhatok, kikocsizhatok egyedül!” – írta Erzsébet édesanyjának Gödöllőről. A királyné gyakran sétált a parkban, járta a környéket. Egyszer egyedül kirándult (Mária) Besnyőn, és elvétette az utat az erdőben. „Gödöllői lakos vagyok, eltévedtem, szeretnék hazamenni” – szólította meg az ott dolgozó favágókat, akik örömmel útba igazították.
Szabó Margit újságíró nyolc könyvet írt Erzsébetről. Német alapítású lapnál dolgozott, ahol sok anyagot kaptak a királynéról.
– Itthon a kilencvenes évek elején Sisiről leginkább csak azt hangoztattuk, hogy mennyire szerette a magyarokat – mondja Szabó Margit –, ezért a barátaimmal úgy gondoltuk, talán lenne igény egy olyan kulturális egyesületre, melynek célja Erzsébet királyné és családtagjai életének megismerése, a velük kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, a hazai és a külföldi emlékhelyek felkeresése.
A Sisi Baráti Kör 1994 májusában tartotta az első sajtótájékoztatóját Budapesten, a Stefánia úton, az Erzsébet királyné fagylaltszalonban, mely később a találkozóhelyükké vált. Fővédnöknek Katharina von Ferenczy asszonyt kérték fel, akinek férje, Josef von Ferenczy rokona volt Ferenczy Idának, a királyné legkedvesebb felolvasónőjének.
A baráti kör tagjai mindenféle programokat szerveznek, meglátogatták a Budapesten található Sisi-emlékhelyeket, az Óra-, illetve a Kochmeister-villát, ahol a királyné lakott, a Nyugati pályaudvaron a királyi várót, melynek ikerpárja Gödöllőn található, s ahol külön hölgyszobákat alakítottak ki számára. Körutazást tettek Ausztriában, Németországban és Svájcban. Bécsbe, a Hofburgba és Bad Ischlbe, a Kaiser-villába szinte hazajárnak.
Jó kapcsolatot ápolnak Erzsébet egyik ükunokájával, Mária Valéria unokájával, Markus Habsburg-Lothringennel. Jártak Possenhofenben, ahol Erzsébet a gyerekkorát töltötte és Korfun, az Achilleon palotában. 1995-ben az Erzsébet-napi ünnepségen Brigitte Hamann osztrák történész volt a város vendége, kinek könyve a leghitelesebb mű a királynéról. Nem idealizálja Erzsébetet, nehezen kezelhető tulajdonságait is leleplezi.
A herceg születésének 150. évfordulóján a baráti kör Laxenburgban élő tagja kalauzolta őket végig Rudolf szülőhelyén. Vendégük volt Mészöly Dezső, aki Erzsébet verseit fordította magyarra, a Sirály a Burgban című kötet bemutatóját is együtt tartották. Részt vettek a Genfi-tó partján Erzsébet halálának 100. évfordulóján Philip Jackson skót szobrász a királynéról készült két és fél méteres szobrának avatásán. Utazásaik során legalább öt „eredeti” ráspolyt is láttak különböző országokban, mellyel Erzsébetet leszúrták…
– Hosszú ideig Gödöllőn, a kastélyban dolgoztam – meséli Szabó Margit. – Egy nap a biztonsági őr azt mondta: „Margó kérem, itt van őfelsége.” Gyanakodva néztem rá, de a kapuban valóban Ferenc József állt! Karlheinz Böhm osztrák színész – aki a császár szerepét játszotta Ernst Marischka rendező Sisi-trilógiájában – látogatott el Gödöllőre.
A Sisi Baráti Kör tagjai tovább kutatják és követik Erzsébet királyné életét. Lassan huszonöt éve minden hónap harmadik szombatján találkoznak. Már több száz festmény, szobor, Erzsébet királynéról elnevezett utca, tér, épület, híd fotója van a birtokukban. A Sisi Baráti Kör egyik tagja, Czédly Mónika Erzsébet királyné ruharekonstrukcióival foglalkozik.
Az eddig elkészült tizennégy darab között van báli, dísz- és koronázási ruha is. Czédly Mónika textilvegyész technikus, modelltervező és szerkesztő, esküvőiruha-szalont vezet. A rekonstruált ruhákat mindig az eredetihez nagyon hasonló anyagokból próbálják elkészíteni, melyben nagy segítség Mónika textilmérnök húga, aki a világ több textilgyárával áll kapcsolatban.
– Azért nehéz legyártatni az anyagokat – mondja Czédly Mónika –, mert ma már a 150 évvel ezelőtti technológia – a 70-75 centiméteres szövőgépek, melyeken kézzel szőttek – nem létezik. Manapság 150 centiméteres, számítógépek által vezérelt szövőgépeken dolgoznak.
A királyné fiatalkori, Possenhofenban viselt otthoni kockás ruhájához Indiában szőtték a hernyóselymet, mert ott még ötvözik az új technológiát a régivel.
Erzsébet királynéról a legnépszerűbb fotók a bécsi Emil Rabending műtermében készültek, melyek sok képi ábrázolás mintájául szolgáltak.
– Eddig mindenki úgy tudta – meséli Czédly Mónika –, hogy Rabending fotóin Erzsébet a koronázási ruhájában látható. Sokáig 1867-re datálták ezeket a képeket, de ma már tudjuk, hogy 1866-ban készültek, tehát jóval a június 8-i koronázás előtt. Az életnagyságú felvételeken magyaros díszruhában és fekete bársonyruhában látható.
A Nemzeti Múzeumban található az a ruha, melyben a királynét meggyilkolták. Ferenczy Ida és Sztáray Irma udvarhölgyek segítségével Erzsébet Emlékmúzeum nyílt a budai várban 1908-ban. Ott őriztek egy Rabending-képet, melyen a királyné magyar díszruhában látható. A leltár szerint: „Így öltözve fogadta a királyné Bécsben 1866 évi január hó 8-án a magyar országgyűlés mindkét házának küldöttségét, a mely Ő Felségeiket meghívta Budára.
” Brigitte Hamann könyvében erről így ír: „Sisi meg olyan volt, akár a mesék királynője. Magyar nemzeti viseletbe öltözött, természetesen felséges rangjához igazítva: fehér selyemruha, fekete derék, drágaköves, gyöngyös paszománnyal, fehér csipkekötény, magyaros főkötő, gyémántkorona.” Az emlékmúzeumot a háborúban találat érte, és a hagyatékot széthordták. Csak később került elő néhány tárgy, köztük az a fekete ruha is, melyet Genfben viselt a halála napján.
– A koronázásról fotó nem készült, csak festmény – magyarázza Czédly Mónika. – Tudjuk, hogy Székely Bertalan és Kovács Mihály részt vettek a ceremónián, és rajzaikon megörökítették az eseményeket. Az ünnepségen nagyon sokan látni akarták a királynét és az öltözékét is. Minden egyes orgonaminta közepére a saját ékszeréből kiszedetett gyémántot rakatott, több mint 3800 követ, melyek úgy szikráztak, hogy bárhonnan jól lehetett őt látni.
A korabeli lapok is tudósítottak róla, hogy Erzsébet a veszprémi püspöknek, Ranolder Jánosnak ajándékozta a koronázási díszruha szoknyáját és kötényét, melyből később főpapi ornátus készült.
– A kiállított misegarnitúrát én is megnéztem 2005-ben Veszprémben – fűzi hozzá Czédly Mónika. – A palást orgonamintái nem egyeznek meg a Rabending-fotón látható ruha mintáival, viszont a Székely Bertalan és Kovács Mihály festményein ábrázoltakkal igen.
A koronázási ruha tizenharmadikként, három hónap alatt készült el. Erzsébet méretei alapján készítették el a szabásmintát, gyártmányi rajzzal, a kiszabandó alkatrészek listájával, leírással. Ha valaki szeretne magának egy koronázási ruhát, akkor ez alapján el tudja készíteni. Akkoriban már voltak varrógépek, de a ruhákat zömében kézzel varrták.
A rekonstrukciós ruhákhoz valódi igazgyöngy sor helyett tenyésztett gyöngyöt használtak. Erzsébet ruháit brüsszeli csipke díszítette, abból is a legnehezebben előállítható és legbonyolultabb mintájú, melynek ára, akkor is és ma is, grammra annyi, mint az aranyé. Idén készült el az igazi koronázási ruha. Huszonhat méter anyagot és tíz hónapig kézzel vert Hunnia csipkét használtak fel hozzá, melynek minősége vetekszik a brüsszeli csipkéével.
Nagyon nagy az érdeklődés a rekonstruált ruhák iránt. Bemutatták őket többek között Bécsben, Bad Ischlben, Kassán, Miskolcon, Szécsényben, Körmenden, Makón, Debrecenben. A tizennégy ruha először együtt november 17-től látható a Gödöllői Királyi Kastélyban. Ezekből négyet szeptember 10-én a Nagytétényi Kastélyban mutatnak be az érdeklődőknek.
Szívét adta a koronáért
Veszprémben a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény által több éve útjára indított Magyar királynék és koronázó püspökök című sorozat újabb kiállítása látható. Az Ausztria és Magyarország között 1867-ben létrejött kiegyezés, illetve I. Ferenc József és Erzsébet koronázásának másfél százados jubileumára Kiegyezés és koronázás 1867 – 150 évvel ezelőtt koronázta Erzsébet királynét Ranolder János veszprémi püspök címmel nyílt tárlat.
A kiállítás 1848-tól a kiegyezésig és Ferenc József 1908. évi veszprémi látogatásáig idézi fel a Magyar Királyság történetét. A magyar országgyűlés 1867. március 30-án megszavazta a kiegyezési törvényeket, a császár szentesítésére viszont június 12-ig várni kellett, hiszen Ferenc Józsefet előtte magyar királlyá kellett koronázni. Erre június 8-án került sor a budavári Nagyboldogasszony-templomban, a mai Mátyás-templomban. „Ezer év óta az egyetlen királyné volt, akinek szíve melegét megérezte a magyar. Mi koronát tettünk a fejére, ő a koronáért szívét adta nekünk…” – írta Erzsébet királynéról Benedek Elek.
A tárlaton Székely Bertalan a világi ceremóniáról, a királyné megérkezéséről, a budavári Nagyboldogasszony-templom belső díszítéséről készített tusrajzai és vázlatai is megtekinthetők.
A királyné tiszteletére – a veszprémi püspök megrendelésére – készült gyöngyház berakásos ülőgarnitúra, Stróbl Alajos Erzsébetről és Ferenc Józsefről mintázott carrarai márvány szobra, több festmény Ranolder Jánosról, illetve Innocent Ferenc a királynét koronázási díszruhában ábrázoló egész alakos képe is látható a kiállításon.
Czédly Mónika rekonstrukciós munkái közül a svájci blúzos, a fekete bársony, valamint az öregkori látogatóruha idézi meg a XIX. század divatját. Érdemes hosszabban elidőzni az orgonamintás, ezüstszállal hímzett miseruhakészlet palástja előtt, mely Erzsébet koronázási díszruhájából készült. Az 1848‒1849-es szabadságharcot felidéző szépirodalmi alkotások, díszalbumok, a kiegyezési törvények és a koronázási hitlevél nemesmásolatai, korabeli tábornoki díszöltözet, Liszt Ferenc Koronázási miséjének partitúrája, illetve a korhoz kapcsolódó filmrészletek is a látnivalók között szerepelnek.
A tárlat az érseki palota 2018 nyaráig tartó felújítási munkálatai miatt a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény Tejfalussy kanonoki épületében, a Vár utca 35. szám alatt látogatható 2018 áprilisáig.