Eszerint a Jeremy Corbyn vezette tömörülés részleges államosításokkal, a szakszervezetek megerősítésével és a Trident fegyverrendszer teljes újragondolásával mérne vereséget a konzervatívokra a június 8-i előre hozott parlamenti választások során. Corbynék a brit alsó és középosztály mellett a diákokat is maguk mellé állítanák: a programtervezet szerint az egyetemistáknak többé nem kellene tandíjat fizetniük, ráadásul 16 évre szállítanák le a választójogi korhatárt.
A manifesztum természetesen a brexitről is markáns állásfoglalásokat tartalmaz. A Munkáspárt – szemben a kormányzó konzervatívokkal – elképzelhetetlennek tartja, hogy a kilépési tárgyalások brit–uniós megállapodás nélkül végződjenek, és az egységes belső piac bizonyos elemeinek megőrzését helyezné az alkufolyamat középpontjába. Ami a szigetországban élő uniós állampolgárok jogait illeti, a brit baloldal „azonnal” rendelkezne ezek biztosításáról.
Szakértők az ígéretekkel kapcsolatban megjegyzik: bár a Munkáspárt nem hallgat az uniós távozásról, valószínű, hogy az EU-tagság fenntartása mellett voksoló szimpatizánsaik többet vártak tőlük brexitügyben. A baloldali The Guardian szakértője szerint ezzel egy időben az uniókritikus szavazók sem lehetnek elégedettek, hiszen az sem egyértelmű, hogy a tömörülés elkötelezett a brit kilépés végrehajtása iránt.
Jeremy Corbyn és pártja nem engedheti meg magának a többolvasatú programpontokat, hiszen a friss közvélemény-kutatások szerint továbbra is a népszerűségi csúcsokat döntő konzervatívok nyomában kullognak. Ha ma tartanák a voksolást, a Munkáspárt a szavazatok 29, a konzervatívok pedig 47 százalékát szereznék meg. Az utóbbi hetekben tehát valamennyit csökkent Corbynék hátránya, de ez leginkább az uniókritikus és bevándorlásellenes UKIP hattyúdalának tudható be, és nem a konzervatív lendület megfogyatkozásának.