Akármennyire fájdalmas is ez, bármilyen késlekedés szükségtelenül meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát – írta közös közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, Donald Tusk, az Európai Tanács és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, illetve Mark Rutte, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Hollandia kormányfője.
Mint írták, az uniós intézmények készen állnak arra, hogy zökkenőmentesen, azonnal elindítsák a kiválási tárgyalásokat Nagy-Britanniával, amelynek során a felek megegyeznek a kilépés feltételeiben.
Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott: az EU elég erős ahhoz, hogy megtalálja a helyes válaszokat a Brexitet eredményező népszavazásra. A kancellár sajnálattal vette tudomásul a britek döntését, és azt mondta, hogy az európai közösségnek szoros kapcsolatra kell törekednie a jövőben Nagy-Britanniával.
A kancellár arra figyelmeztetett, hogy Európának nem kellene gyors és egyszerű konklúziókat levonnia a referendum eredményéről, ez csak további törésvonalakat okozna. Merkel hétfőre egyeztetésre hívta Berlinbe Tuskot, Francois Hollande francia elnököt és Matteo Renzi olasz miniszterelnököt. „A britek döntése súlyos próba elé állítja Európát, amely többé nem lehet olyan, mint eddig volt, s amelynek mostantól a lényegre kell koncentrálnia” – mondta Hollande. A francia elnök sajnálatát fejezte ki a döntés miatt.
Hozzátette, tiszteletben tartja a britek választását, s a kilépésről szóló tárgyalásokat gyorsan le kell folytatni.
„A brit népszavazás eredménye arra inti az uniós vezetőket, hogy meg kell őrizni az EU egységét és összetartozását, és mindent meg kell tenni a dominóhatás elkerüléséért” – jelentette ki Andrzej Duda lengyel államfő.
„A Brexitre adandó pozitív válasz az lenne, ha megreformálnák az Európai Uniót” – mondta Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke, hozzátéve: új európai alapszerződés kidolgozására van szükség. „Az Egyesült Európának új vízióra és újrakezdésre van szüksége” – vélekedett Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök.
Szerinte a cél egy társadalmilag igazságos és demokratikus Európa létrehozása. A kormányfő rámutatott, hogy a brit választók döntése nem „derült égből villámcsapás” volt, hanem az unió szerkezetében felfedezhető demokratikus hiányosságoknak, a kemény megszorító programoknak és a „lusta déliek, szorgos észak-európaiak” jellegű előítéleteknek a következménye.
Barack Obama szerint a Brexit ellenére sem változik az amerikai–brit viszony. „Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság különleges kapcsolatai tartósak, és az Egyesült Királyság NATO-tagsága továbbra is az Egyesült Államok kül-, biztonság- és gazdaságpolitikájának sarokköve marad” – szögezte le az elnök. „Oroszország sohasem avatkozott be a brit népszavazás ügyébe, arról nem hangoztatott semmiféle véleményt, ezért azzal kapcsolatban minősítést tenni a politikai kultúra alacsony szintjének megnyilvánulása” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap Taskentben.
Az elnök David Cameron brit kormányfőnek arra a kijelentésére reagált, amely szerint „Putyin boldog lesz”, ha Nagy-Britannia kilép az unióból.
A francia és holland euroszkeptikus pártok is népszavazást követelnek az európai uniós tagságról – jelentette pénteken az MTI.
„A népek szabadsága végül mindig érvényesül. Bravó az Egyesült Királyságnak! Most mi következünk – Brexit, Frexit” – írta Twitter-profilján Florian Philippot, a francia Nemzeti Front alelnöke, a Frexittel Franciaország kilépésére utalva.
A párt elnöke, Marine Le Pen is üdvözölte a brit népszavazás eredményét, a szabadság győzelmének minősítve azt. Twitter-profilján azt írta: ugyanilyen népszavazásokat kell rendezni Franciaországban és a többi EU-tagországban. Geert Wilders, a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt vezetője – a közvélemény-kutatási eredmények szerint a legnépszerűbb holland politikus – is követelte, hogy hazájában rendezzenek referendumot az EU-tagságról.
Hozzátette, hogy ha miniszterelnökké választják a jövő márciusi parlamenti választásokon, akkor ki fogja írni a népszavazást. Az EenVandaag holland tévécsatorna közvélemény-kutatási eredménye szerint a szavazópolgárok 54 százaléka referendumot akar az EU-tagságról, és a többség a kilépésre szavazna.
A népszavazást sürgetők táborához csatlakozott Mattias Karlsson, a Svéd Demokraták nevű euroszkeptikus párt vezetője. A TNS közvélemény-kutató ügynökség egy tavaszi felmérése szerint a svédek 36 százaléka szeretné elhagyni az EU-t Brexit esetén, 32 százalékuk maradna az unióban.
Az Alternatíva Németországnak szélsőjobboldali párt alelnöke, Alexander Gauland azt mondta, Angela Merkel és nyitott határai űzték ki a briteket az Európai Unióból.
Így reagáltak a magyarországi ellenzéki pártok
Az MSZP szerint Magyarország veszített – így értékelte Tóbiás József pártelnök a brit népszavazáson született döntést. Szerinte a jelenlegi helyzetben a magyar kormány betelepítési kvótáról szóló referenduma az Európai Unióból kivezető út első állomása lehet, ezért meg kell állítani Orbán Viktor miniszterelnököt ezen az úton. Tóbiás József hozzátette: a brit döntés után Magyarországon lassulni fog a gazdasági növekedés, és nyitva marad az a kérdés, hogy mi történik a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 300 ezer magyarral.
A Jobbik szerint a britek távozása az Európai Unióból az utolsó esély arra, hogy Brüsszel újragondolja koncepcióját. Gyöngyösi Márton úgy fogalmazott: az EU történetének egyik legnagyobb pofonja a referendum eredménye. Az országgyűlési képviselő szerint a voksolás Magyarországnak is megmutatta, hogy lehetséges új feltételeket kiharcolni. – Ha nem változik az EU, akkor a Jobbik a csatlakozási szerződés és az alapokmányok újratárgyalását fogja szorgalmazni, és ezt népszavazással is megerősítené – tette hozzá. Az unióból való kilépéssel kapcsolatban azt mondta, hogy a Jobbik egyelőre kivár, azonban ha az unió nem képes tanulni a brit leckéből, és ezen az úton halad tovább, akkor minden politikai erőnek végig kell gondolni, hogy érdemes-e a közösség tagjának maradni.
Az LMP szerint az Európai Unió vezetésének hibás politikája miatt döntöttek a britek a kilépésről. A párt úgy véli: a magyar kormány első számú feladata, hogy megvédje a Nagy-Britanniában élő magyarok érdekeit. Ungár Péter, az Európai Zöld Párt elnökségi tagja kijelentette: a britek döntését tiszteletben kell tartani, az uniót azonban új alapokra kell helyezni, ellenkező esetben több tagállam is hasonlóan járhat el a jövőben.
A Demokratikus Koalíció az őszi kvótareferendum visszavonását követeli a kormányfőtől, ugyanis szerintük ez Magyarország uniós kilépéséhez vezet. Molnár Csaba, az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke tragikusnak nevezte a népszavazás eredményét. Kiemelte: Európának tiszteletben kell tartani a döntést, Nagy-Britannia pedig a továbbiakban nem tarthat igényt speciális bánásmódra. Molnár Csaba megfogalmazta azt is, hogy a magyar kormány tájékoztassa a helyzetről azokat a magyarokat, akik Londonban vállalnak munkát.
A Párbeszéd Magyarországért felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalást a brit kabinettel a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok szociális jogainak védelméről, azaz hogy a 300 ezer magyar munkavállalónak ne kelljen hazatérnie a kilátástalan helyzetbe. Jávor Benedek, a párt EP-képviselője hangsúlyozta: az európai közösségnek azon kell gondolkoznia, miként hozhat létre egy erősebb, demokratikusabb, átláthatóbb és a problémákra jobb válaszokat adó uniót. Hozzátette: kulcskérdés, hogy Magyarország ebben a folyamatban részt tud-e venni, vagy ki- és lemarad.
Az Együtt közleményben reagált. Szigetvári Viktor elnök szerint Nagy-Britannia kilépése még szorosabb együttműködésre int minden uniós tagállamot. A párt ezért azt követeli, hogy Orbán Viktor hagyjon fel az Európa elleni hergeléssel, hazug, Európa-ellenes népszavazási kampányával.
A Liberálisok szintén arra szólították fel a kabinetet, hogy vonja vissza a betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazási kezdeményezését.