A fogyasztóvédelemmel, az adózással, a foglalkoztatással, továbbá az élelmiszer-higiéniával kapcsolatos kérdéseket tisztázni kell a szállodaiparban és a vendéglátásban is egyre inkább jelen lévő közösségi gazdaság kezdeményezéseinek további terjedése esetén – hívta fel a figyelmet a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) annak kapcsán, hogy az Európai Unió a napokban olyan irányelveket tett közzé, amelyek ösztönzik a fogyasztókat, a vállalkozásokat és a hatóságokat arra, hogy vállaljanak részt a közösségi gazdálkodás kiépítésében. Az unió szerint ugyanis az olyan új üzleti modellek, mint például az Airbnb nevű internetes szállásmegosztás vagy a magáningatlanokban létrehozott lakáséttermek elő tudják mozdítani a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést.
Az európai szállodaszövetségek konföderációja, a HOTREC egyetért az uniós megközelítéssel, ugyanakkor kifogásolja, hogy az iránymutatás nem tesz különbséget állandó és alkalmi szolgáltatók között – mondta lapunknak Niklai Ákos, az MSZÉSZ elnöke. Holott a hagyományos szállásadók fontosnak tartják például, hogy a hatóságok a magántevékenységekről is regisztrációt végezzenek, már csak az előírások, szabályok ellenőrzése kapcsán is. Jelezte: noha az EU továbbra is fontosnak tartja a fogyasztók védelmét, éppen emiatt nem világos, hogy a közösségi gazdaságban kik számítanak vállalkozónak, azaz a szolgáltatások értékesítőjének. Így kérdéses, hogy az internetes, szállást vagy éttermi szolgáltatást megosztó oldalakon szereplő milliós nagyságrendű ajánlatok ellenőrzöttek-e a fogyasztók védelme szempontjából.
A magyar szállodásokat is képviselő HOTREC felhívta arra a figyelmet, hogy az alternatív szolgáltatóknak is felelősséget kell vállalniuk az általuk kínált szolgáltatásokra, még akkor is, ha közben párhuzamosan két gazdaság van kialakulóban: szabályozott és szabályozatlan. – Holott a meglévő szabályok betartása minden szereplő számára kötelező nemzeti szinten – szögezte le az MSZÉSZ vezetője. Hozzátette: ráadásul a Német Szállodaszövetség (IHA) egyenesen tévedésnek nevezi, hogy ezeknek az üzleti formáknak nagy munkahelyteremtő potenciálja van, és vitatja azok versenyképesség-javító szerepét is.
Az EU-nak minden piaci résztvevő számára egységes feltételek megteremtésére kellene törekednie – jelentette ki Niklai Ákos. Szerinte ugyanis az engedélyeztetés és az egységes feltételrendszer be nem tartatása, az árnyékgazdaságban részt vevők felelősségének csökkentése aláássa a szociális piacgazdaság alapelveit. Úgy fogalmazott: a digitális platformon megjelenő gazdasággal kapcsolatban most meghirdetett alapelvek az EU „eszköztelenségét” mutatják.
Körülnézett az interneten a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elkészítette az online szálláshelyfoglalás piacának még 2013-ban indult vizsgálatáról szóló jelentését. Ebben közölték: idén nem terveznek beavatkozni a piaci folyamatokba a vizsgálat ideje alatt tapasztalt pozitív változások miatt, de továbbra is figyelemmel kísérik a szállásközvetítők tevékenységét. A GVH három éve olyan körülményeket tárt fel az online szállásközvetítők szerződéses gyakorlatában, amelyek korlátozták a versenyt az ugyanazon szállodai szobákat kínáló utazási irodák, illetve szállásfoglalási portálok között. Az online oldalak ugyanis kikötötték a szálláshelyek számára, hogy más értékesítési csatornán keresztül nem adják ki a szobákat az online közvetítő által kínált árnál alacsonyabb tarifán. Az ágazati vizsgálat megállapította, hogy ez negatív hatást gyakorolt a szálláshelyek eredményességére. Mivel időközben a piacvezető magyar szállásközvetítő oldalak változtattak gyakorlatukon, a GVH egyelőre abban bízik, hogy ez hatással lesz a kisebb piaci szereplőkre is.