Ismertette: a gazdaság normális működéséhez szükséges hitelállomány egyharmada csapódik le a hazai bankoknál, kétharmada a tulajdonosoktól vagy külföldi pénzintézettől érkezik. A pénzintézetek a korábban a nagyvállalatoknak nyújtott kölcsönök kétharmadát csoportosítják át a kis- és közepes vállalkozásokhoz. A fizetési morál itt azonban régiós összehasonlításban sem mondható jónak, ezért számítanak drágának ezek a hitelek – elemezte a statisztikákat a szakember. Az MTI arról is beszámolt, hogy a főtitkár szerint optimizmusra ad okot, hogy egyre több a növekvő mérlegfőösszegű és a jövedelmezőségén is javító hazai pénzintézet.
Hozzátette: sejtése szerint ahhoz, hogy egy bank hosszú távon nyereségesen tudjon működni, 25-30 milliárd forintos tőkére és 500 milliárd forintos mérlegfőösszegre van szüksége. Kovács Levente szerint az 50 százalékos hazai tulajdonú bankrendszer megvalósult az MKB, a Budapest Bank teljes és az Erste részleges megvásárlásával és a kis magyar bankok megerősödésével – tette hozzá a főtitkár.
A Figyelő.hu közben arról számolt be, hogy akár már ma kiderülhet, milyen tulajdonosi struktúra alakul ki az MKB-nál – legalábbis ha tartják az eredeti menetrendet. A lap úgy tudja, a korábban megismert két tőkealap mellett a munkavállalók szervezete is komoly tulajdonrészhez juthat.