Tanúmeghallgatással és a vádlottak felszólalásával folytatódott a Kulcsár-per a Fővárosi Törvényszéken. Miszori Istvántól, a K&H Vagyonkezelő Rt. korábbi vezérigazgatójától azt szerették volna megtudni, hogyan szerződtek át a 2001-ben a K&H Bankkal egyesült ABN Agrobank korábbi ügyfelei a K&H Vagyonkezelőhöz. Az ügyfélállomány-átruházás részletei helyett az egykori vezető arról beszélt: az elejétől fogva problémásnak érezte Kulcsár Attila tevékenységét, ezért azon az állásponton volt, hogy érdemes lenne „megszabadulni” tőle és kiszervezni a bróker által kezelt befektetéseket. Miszori állítása szerint Kulcsár „állam volt az államban”. Mivel tudta, hogy a férfi „Rejtő E. Tibor embere”, felkereste a K&H Bank ex-vezérigazgatóját, hogy felhívja a figyelmét a Kulcsár által kezelt szerződések hiányosságaira. A bíró emlékeztette a tanút: egy 2001-es PSZÁF-vizsgálat is kifogásolta, hogy számos ügyfélnek nincs aláírt szerződése a K&H Vagyonkezelővel a portfóliókezelésről. Miszori kijelentette: noha közvetlen munkáltatója volt Kulcsár Attilának, semmilyen bűncselekményre utaló nyomot nem fedezett fel a bróker munkájában. Később a vagyonkezelő egy másik, női munkatársa sem emlékezett semmi gyanúsra. Kulcsár Attila és jogi képviselője azt emelték ki a vallomásból: ezek szerint senki nem fogalmazott meg konkrét jogi vagy szakmai kifogást a bróker tevékenységével kapcsolatban.
Folytatódott a Kulcsár-ügy mellékszálaként indult, azzal összevont büntetőeljárás Dunai György és Garamszegi Gábor ellen. A vádhatóság szerint Dunai György, a Betonút Rt. egykori elnök-vezérigazgatója és Garamszegi Gábor vezérigazgató-helyettes hűtlenül kezelte a cég vagyonát. Garamszegi tegnapi vallomásában elmondta, Dunai ragaszkodott Kulcsár személyéhez, mert „közismerten jó politikai kapcsolatai voltak”. Az egykori vezérigazgató-helyettes szerint miután Dunai György megszerezte a Betonút többségi tulajdonát, a cégnél kizárólag ő volt döntési helyzetben. Garamszegi leszögezte: Kulcsár megvezette, majd meglopta őt, miközben jelentősen növelte Dunai vagyonát. Kulcsár Attila viszont arról beszélt: a Betonút pénzének egy része Garamszegi ciprusi bankszámláján landolhatott. Az ügyészi perbeszéd nem foglalt állást a Betonút ügyében, azt azonban a vád képviselője leszögezte: a K&H brókercége egyfajta bűnszervezetként működött, Kulcsár Attila pedig a rábízott értékpapírokat gyakorlatilag saját vagyonaként kezelte, miközben a kockázat és a veszteség a cégé volt. A védelem azon érvére, amely szerint a feltételezett bűncselekmények jelentős része mára elévült, az ügyész úgy válaszolt: mivel a hatóságok az elmúlt években folyamatosan eljártak az ügyben, az elévülést az utolsó hatósági részcselekménytől kell számítani. A per ma Kulcsár Attila utolsó szó jogán előadott védekezésével folytatódik.