A kormány 2015 tavaszán hirdette meg a 23 megyei jogú várost átfogó fejlesztési csomagját, a Modern városok programot (MVP); amelynek keretében minden korábbi mértéket meghaladó összeg jut majd közvetlenül a megyei jogú városok fejlesztésére, az új idők kihívásainak megfelelően. Az MVP rendkívüli jelentőségét és a kormányzati szándékot megerősíti, hogy a miniszterelnök személyesen vett részt a programba kerülő fejlesztések kiválasztásában. Milyen célból született meg az MVP, milyen lehetőségeket tartalmaz a kormány programja a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható fejlődés urbanizációs kihívásainak megválaszolására? Milyen alapokra épít az országot behálózó fejlesztési terv?
A városok egyben a gazdasági fejlődés motorjai is, a világ GDP-jének 70 százalékát állítják elő. Magyarországon különösen a megyei jogú városok a húzóerői ennek a folyamatnak. Rajtuk múlik az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése. Ők azok, amelyek a legvonzóbb befektetési helyszínek lehetnek a munkahelyteremtő beruházásokat megvalósító, a világpiacon versenyképes gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások számára. Az iparban és a szolgáltatásokban ők töltik be a térségi munkaerőpiaci és foglalkoztatási központok szerepét. A kisebb településekhez képest a megyei jogú városokban az ott koncentrálódó nagyobb számú népesség révén sokkal inkább megtalálható a betelepülő nemzetközi nagyvállalatok szerteágazó keresletének megfelelő, különböző munkavállalói és vállalkozási kompetenciák sokasága. Ezért ha tovább akarjuk oldani az ország gazdaságának főváros-központúságát, ezeken a helyszíneken vannak a legjobb esélyeink arra, hogy külföldi működő tőke bevonásával teremtsünk új munkahelyeket, és fejlesszük a gazdaságot. Az ipari befektetők révén a megyei jogú városokban tudjuk a leghatékonyabban és a legnagyobb mértékben növelni a piaci alapon működő foglalkoztatást.
Ezért különösen jelentős előrelépés a korábbi közpolitikák gyakorlatához képest, hogy az Orbán-kormány 2010 óta következetesen folytatott fejlesztéspolitikájának köszönhetően a 2014–2020-as fejlesztési időszakban már a fenntartható fejlődés elősegítése vált a gazdaság- és területfejlesztési politika meghatározó irányává, és egyik fő vonulata a városi dimenzió lett. Ezen belül pedig újabb komoly eredmény, hogy a megyei jogú városok kiemelten hangsúlyos szerepet kaptak az MVP által.
A nemzetgazdaság és a helyi gazdaság fejlődésének elősegítése érdekében az MVP keretében két fő irányban történnek a fejlesztések. Az új ipari munkahelyeket teremtő beruházások közvetlen műszaki-fizikai és építési jogi előfeltételeinek megteremtése érdekében új ipari területek kerülnek kialakításra a megyei jogú városok jelentős részében. Ezzel párhuzamosan valósulnak meg azok a városonként eltérő műszaki tartalmú projektcsomagok, amelyek célja a gazdaságfejlesztés érdekében történő befektetésekhez szükséges urbanizációs háttérfeltételek biztosítása. Az elmúlt években a megyei jogú városok a 314/2012 (XI. 8.) kormányrendelet előírásainak megfelelően, a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyeletével kidolgozták az integrált településfejlesztési stratégiáikat (ITS). Készítésüket áthatotta az a fejlesztéspolitikai törekvés, hogy a helyi adottságoknak és lehetőségeknek megfelelő fejlesztések megalapozásával segítsék elő a fenntartható fejlődést. Így az ITS-ek továbbgondolásával az MVP-be kerülő projektek a helyi fejlesztési szükségletek messzemenő figyelembevételével kerülhettek meghatározásra.
Ennek köszönhető, hogy a gazdaságfejlesztéshez szükséges urbanizációs háttérfeltételek biztosítását szolgáló projekteket a műszaki és funkcionális tartalmuk sokfélesége jellemzi. A beavatkozások skálája a térségi központi szerepet erősítő közlekedésfejlesztési beavatkozásoktól a helyi infrastruktúrák fejlesztésén, sportcsarnokok, uszodák, rendezvényközpontok, illetve szállodák építésén keresztül műemlékek rehabilitációjáig, kulturális és oktatási létesítmények felújításáig terjed. A folyamat jelenleg az előkészítő munka első szakaszánál tart, a program tartalmát követően első lépésként az MVP-fejlesztések elindításához nélkülözhetetlen forrásokról születtek intézkedések.
A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa,
a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója