Hozzátette: mint azt a migránsválság és a kérdésben kialakult visegrádi, kelet-közép európai egység is megmutatta, csakis a nemzeti kulturális identitással összhangban álló politikai döntések lehetnek hosszú távon is tartósak.
A nemzeti kultúra minősége határozza meg, hogy mennyire tud sikeres lenni egy nemzet a 21. században, mennyire képes arra, hogy a nemzethez tartozók között kialakítsa a közösség iránti hűséget, a tevékeny állampolgári attitűdöket – fogalmazott a miniszter, aki szerint a kultúra olyan összetartó erő, amelyből a gazdasági teljesítmény, sikeresség is fakad.
Balog Zoltán kitért arra is, hogy az érzelmi kultúrára, a művészeti nevelés szerepére a közoktatásban nem lehet „luxuscikként” tekinteni, mivel az hozzájárulhat a nemzeti önazonosság erősítéséhez, a versenyképes munkaerő képzéséhez, végső soron pedig a gazdasági sikerességhez is.
„A kultúra bevitele és benntartása az iskolai nevelésben alapvető célunk” – emelte ki a miniszter, aki szerint ennek biztosítása, például a Határtalanul! programhoz hasonló országos kezdeményezések megvalósítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) kötődő, „egyébként számos ponton joggal bírált centralizált rendszer” egyik nagy előnye, amelyről nem szabad lemondani.
„A kultúra felemel” – jelentette ki Balog Zoltán, hozzáfűzve, hogy a kultúra jelenti a különbséget a „tisztes” és a „lumpen” szegénység között.
Mint fogalmazott, éppen ezért fontos a társadalmi felzárkóztatás, az esélyteremtés szempontjából, hogy a kultúra a KLIK segítségével eljusson a leghátrányosabb helyzetű iskolákba is, ugyanez a célja a kulturális alapellátás rendszerének, valamint a vidéki fesztiválok állami támogatása küszöbönálló növelésének is, amellyel egyben a helyi értelmiség megtartásához, a lokális identitások megerősítéséhez szeretnének hozzájárulni.
A jó kultúrpolitika az, ahol művek és teljesítmények versenyeznek egymással, így a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai által nyújtott kulturális teljesítményt is oda lehet állítani más alkotások mellé, a nemzeti közösség pedig majd dönt, melyiket tartja értékesnek és fontosnak – fogalmazott Balog Zoltán.
A miniszter kiemelte: az elitkultúra is lehet népszerű és széles körben sikeres, valamint még a sokat támadott tömegmédia is válhat megfelelő használat esetén kultúraközvetítő erővé, erre jó példát nyújtanak a Virtuózok és a Fölszállott a páva című televíziós műsorok.