Megunta a hetek óta minden nap megrendezett vitaesteket, és egyre jobban radikalizálódik a párizsi fiatalok egy része. Tegnapra virradóra újabb zavargásokkal hívták fel immár a nemzetközi sajtó figyelmét is az egyébként rutinszerűvé vált kormányellenes tiltakozásokra. A Párizs központi – és jelképes jelentőségű – Köztársaság terén gyülekező Talpra éjjel! elnevezésű térfoglaló mozgalom radikálisai összetűzésbe kerültek a rendőrökkel, akiket üvegekkel, kövekkel dobáltak meg, miközben autókat gyújtottak fel és kirakatokat törtek be. De az ellenük könnygázt is bevető rendfenntartók kiszorították a több száz radikálist a térről; 27 embert előállítottak, közülük 24-et őrizetbe is vettek. Két hete szinte ugyanez történt a francia fővárosban.
A térfoglalók csak ráerősítettek a csütörtöki kormányellenes demonstrációkra: hét szakszervezeti szövetség felhívására a rendezők szerint félmillióan, a rendőrség összesítése szerint pedig 170 ezren vonultak az utcákra országszerte, hogy tiltakozzanak a baloldali kormány munkajogi reformja ellen. A demonstrációkat kísérő összecsapásokban 78 rendőr megsebesült, 214 főt pedig őrizetbe vettek. Noha a rendbontók a tüntetők töredékét tették ki, az erőszak rányomta bélyegét a megmozdulásokra. A törvényszegéseket a szervezők is elítélték.
Francois Hollande elnökségével szemben általában is elég nagy az elégedetlenség. Egy friss felmérés szerint a franciák 83:17 arányban elutasítják minapi kijelentését, miszerint „jobban mennek a dolgok” az országban, amióta 2012-ben hatalomra jutott. Még saját pártja, a szocialisták támogatói is csak 51 százalékban értenek egyet vele. Az elnök többször is kijelentette, hogy nem indul a jövő évi elnökválasztáson, amennyiben nem tudja mérsékelni a tartósan 10 százalék felett alakuló munkanélküliségi rátát.
Jelenleg 3,53 millió az álláskeresők száma. Ugyanakkor egy ugyancsak áprilisi felmérés szerint a franciák 80 százaléka nem is akarja, hogy Hollande újra induljon 2017-ben; inkább Emmanuel Macron gazdasági minisztert tartják erre alkalmasnak a balközépről. Ő idén saját politikai mozgalmat is alapított. A tiltakozási hullámot a francia elemzők a Felháborodottakhoz, a 2011-ben Spanyolországból kiindult mozgalomhoz hasonlítják a távirati iroda szerint. A mozgalom résztvevői a gazdasági válság és a munkanélküliség miatt kialakult társadalmi elégedetlenséget fejezik ki akcióikkal. A diáktüntetések rendre iskolafoglalásokkal is együtt járnak országszerte.