Az amerikai misszió szóvivője azt mondta, hogy a 15 tagú ENSZ-testület várhatóan szerdán tanácskozik zárt ajtók mögött. Diplomaták azt mondták, hogy helyi idő szerint szerdán délután három órakor (magyar idő szerint este kilenckor) ül össze a BT. Észak-Korea kedden újabb ballisztikus rakétát lőtt ki az ország nyugati részéből, és a rakéta Japán kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó területen csapódhatott be a Japán-tengerben, de erre egyelőre nincs kézzelfogható bizonyíték. A japán kormány korábban már közölte, hogy a rakéta, kilövése után negyven perccel, több száz – a dél-koreai hadsereg szerint 930 – kilométert megtéve csapódott a Japán-tengerbe.
Néhány órával a rakétakísérlet után jelentette be Észak-Korea, hogy első ízben hajtott végre sikeres kísérletet nagy hatótávolságú, interkontinentális ballisztikus rakétával. A Hvaszong-14 típusú rakéta 39 perces repülése során 2802 kilométeres maximális magasságot ért el, és pontosan célba talált. Az észak-koreai állami média azt állította, hogy ezzel a rakétával Phenjan a világ bármely pontjára képes csapást mérni.
Az amerikai hadsereg korábban azt közölte, hogy Észak-Korea szárazföldi telepítésű, közepes hatótávolságú rakétát bocsátott fel annak ellenére, hogy interkontinentális rakétáról tájékoztatta a nyilvánosságot. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kedd esti közleményében megerősítette, hogy Észak-Korea valóban interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt.
„Az Egyesült Államok határozottan elítéli az észak-koreai ballisztikus rakéta kilövését. Az ICBM tesztje az Egyesült Államok, szövetségesei és partnerei, illetve a térség és egészében a világ ellen irányuló fenyegetés újabb fokozása” – írta közleményében Tillerson, aki szerint globális cselekvésre van szükség bármilyen globális veszély elhárítására.
A tárcavezető leszögezte, hogy a phenjani „veszélyes rezsimet” támogatja és segíti bármely ország, amely ideiglenesen észak-koreai vendégmunkásokat fogad be, bármilyen gazdasági vagy katonai előnyökhöz juttatja Phenjant, vagy nem hajtja végre maradéktalanul a BT vonatkozó rendeleteit.
Szerdán a dél-koreai védelmi miniszter is megerősítette, hogy Észak-Korea ICBM-rakétával hajtott végre tesztet. Han Min Ku parlamenti beszámolójában arról beszélt, hogy Észak-Korea egy KN-17 vagy Hvaszong-12 rakéta továbbfejlesztett, kétlépcsős, 7-8 ezer kilométeres hatótávolságú változatával hajtott végre kísérletet.
A tárcavezető azonban azt is mondta, nem tudja megerősíteni, hogy sikeres volt-e a kísérlet, mert egyelőre nem tisztázott, hogy a rakéta visszatért-e a légkörbe. Phenjannak szerinte még azt is bizonyítania kell, hogy a rakéta robbanófeje kibírja a visszatéréskor keletkező hétezer Celsius-fokos hőmérsékletet. A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Phenjan folytatja vakmerő provokációit, az a nemzetközi közösség kemény szankcióihoz, és végső soron az ország „önmegsemmisítéséhez” fog vezetni.
Keng Suang kínai külügyi szóvivő azt mondta, hogy a nemzetközi közösség láthatóan párbeszédre törekszik és nem az ellenséges hangulat szítására. Hozzátette, Phenjan nem sértheti meg a BT határozatait. „Reméljük, az érintett államok visszafogottak maradnak, önmegtartóztatást gyakorolnak és nem tesznek olyan lépést, amely súlyosbítaná a helyzetet a Koreai-félszigeten”.
Az újabb észak-koreai rakétakísérletre válaszul az amerikai és a dél-koreai hadsereg szerdán hadgyakorlatot hajtott végre Dél-Korea partjainál, Atacms típusú amerikai harcászati és Hyunmoo típusú dél-koreai rakétarendszerekkel, amelyek – az amerikai hadsereg közleménye szerint – gyorsan bevethetők, és nagy pontosságú csapásokat tudnak végrehajtani Észak-Korea területén bármilyen időjárási viszonyok között.
A KCNA hivatalos phenjani hírügynökség szerdán idézte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt, aki szerint országa nem fogja tárgyalóasztalnál megvitatni az atomfegyverek és ballisztikus rakéták témakörét, és nem mond le a nukleáris erők fejlesztéséről, amíg az Egyesült Államok nem vet véget ellenséges politikájának. Kim Dzsong Un „a jenkiknek függetlenség napja alkalmából adott ajándékcsomagnak” nevezte a rakétakísérletet.
„Észak-Korea stratégiai helyzete újabb szintre lépett annak köszönhetően, hogy az országnak van már atom- és hidrogénbombája, illetve interkontinentális ballisztikus rakétája is” – idézte Kim Dzsong Unt a KCNA, amely jelentésében azt is írta, hogy az országvezető személyesen tekintette meg a „nehéz atomtöltet hordozására képes rakéta” sikeres kipróbálását.
Az interkontinentális rakéta tesztjével Észak-Korea nagy előrelépést tett rakétaprogramjában. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy képes tömegpusztító fegyvert célba juttatni az Egyesült Államok területére, legalábbis egész Alaszka elérhetővé válik számára. A nemzetközi közösség heves elutasítással reagált a rakétakísérletre. Hírügynökségek idézték szerdára virradóra António Guterres ENSZ-főtitkárt, aki ugyancsak határozottan elítélte a rakétakísérletet, és felszólította Phenjant, hogy vessen végett a provokatív cselekményeknek. Guterres is azt mondta, hogy Észak-Korea feltehetően interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt.
Észak-Korea mindössze néhány nappal az előtt lőtte ki legújabb rakétáját, hogy a világ legfejlettebb, valamint legjelentősebb feltörekvő országait és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport Hamburgban tanácskozik, ahol arról is szó lesz, hogyan zabolázzák meg a phenjani fegyverkezést.
Szakértő: Amerika Kínán keresztül képes nyomást gyakorolni Észak-Koreára
Az Egyesült Államok alapvetően Kínán keresztül tud nyomást gyakorolni Észak-Koreára, hiszen Kína a kommunista rezsim legfontosabb kereskedelmi partnere – jelentette ki Ugrósdy Márton Amerika-szakértő szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában.
A kutató azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Észak-Korea immár olyan interkontinentális ballisztikus rakétával is rendelkezhet, amely eléri az Egyesült Államok területét. Ugrósdy Márton közölte: Kína a szénvásárlások visszafogásával, illetve a kőolajeladásának szűkítésével képes nyomást gyakorolni az észak-koreai rezsimre, ám kérdés, hogy akarja-e ezt.
Kína ugyanis nem nézi jó szemmel, hogy Amerika rakétaelfogó fegyverrendszereket telepít Dél-Koreába, ezért az alku része lehet ezek visszavonása. Annál is inkább, mert az észak-koreai fejlesztések alapvetően a rendszer fennmaradását szolgálják – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy a közelgő G20-csúcstalálkozó előtt az amerikai elnök találkozik 12 uniós tagállam vezetőjével, a szakértő azt mondta, csak egy biztos: szóba kerül, hogy Amerika cseppfolyós földgázt adjon el ezeknek az országoknak.
Ugyanakkor Donald Trump minden bizonnyal szorgalmazni fogja, hogy a NATO-tagállamok fordítsák GDP-jük 2 százalékát védelmi kiadásokra. Ezt ugyanis ma kevés ország teljesíti – közölte Ugrósdy Márton.