Az amerikai választási kampányban mindvégig téma volt, hogyan szerez érvényt Donald Trump annak az ígéretének: felfüggeszti a muszlimok beutazását az Egyesült Államokba, ha elnökké választják. Ezt a tavalyelőtti, 14 halálos áldozatot követelő San Bernardinó-i merénylet után hirdette meg, amelyet egy iszlamista házaspár hajtott végre; egyikük már honosított amerikai volt, a másikuk pedig letelepedési engedélyt, zöldkártyát kapott. A korlátozás mikéntjére szombatra érkezett válasz a Fehér Házból. Trump hét muszlim többségű országra – Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre – vonatkozóan ideiglenes beutazási tilalmat rendelt el, vagyis az amerikai vízummal rendelkezők sem érkezhetnek meg, vagy akár csak vissza az Egyesült Államokba.
Kivételt a diplomata-útlevéllel, a hivatalos útra érkezők, valamint a nemzetközi intézményeket felkeresők jelentenek. Trump a Pentagonban írta alá azt a rendeletét is, amely felfüggesztette a szíriai menekültek, 120 napra pedig minden más menekült beutazását. Később majd az üldözött keresztények befogadása élvez előnyt – tette világossá Trump. – Nem akarjuk, hogy itt legyenek! – mondta az elnök az iszlamista terroristákról. A Fehér Ház a terror által kompromittáltnak nevezte az országokat, amelynek polgáraira a tilalom vonatkozik.
Százezreket érinthet a szombaton hatályba lépett rendelet
Az amerikai és külföldi felzúdulásokon túl az intézkedés káoszt is okozott a hétvégén a repülőtereken. Számos érintett időközben érkezett ugyanis meg az amerikai légikikötőkbe, ahol őrizetbe vették őket. Jogvédők beadványaira két amerikai bíró sürgősséggel azt a döntést hozta: ezek az emberek nem toloncolhatók ki, ahogyan azok sem, akik közben már útra keltek. A légitársaságok közben elkezdték értesíteni az érintetteket, hogy nem utaztatják el őket. Ebben is voltak félreértések, például a Qatar Airways azt közölte, a zöldkártyások beutazhatnak – majd Washingtonból pontosítottak, hogy őket sem fogadják.
Amerikai nagyvárosokban ellentüntetéseket tartottak, és az ügy Washingtont is megosztja. – Az elnöknek igaza van: tegyünk meg mindent, hogy pontosan tudjuk, ki érkezik az országunkba – közölte Paul Ryan republikánus házelnök. Ben Cardin demokrata párti szenátor szerint a „rövidlátó politika veszélyes, és aláássa szövetségeinket”. Az érintett országok mellett Nyugaton is bírálták Trump döntését. A német kormány szerint senkit nem lehet „általános gyanú alá helyezni” származása, vallása miatt. – Kanada szívesen látja a háború és az üldöztetés elől menekülőket, függetlenül vallási hovatartozásuktól – jelentette ki Justin Trudeau miniszterelnök. Muktada asz-Szadr iraki síita vezető azt javasolta: tiltsák ki az amerikaiakat Irakból. – Arrogancia lenne, ha ki-be járnátok Irakba és más országokba, miközben tiltjátok azok polgárainak a belépést – közölte. Irán továbbra is szívesen látja az amerikaiakat, közölték Teheránban, de bekérették az USA képviseletét ellátó svájci nagykövetet.
MO FARAH IS ÉRINTETT
„Január 27-én Donald Trump elnök idegent csinált belőlem”, írta a Facebookon Mo Farah, a londoni és a riói olimpia futóbajnoka, ugyanis a brit atléta szomáliai születésű, és szülőföldje állampolgárságával is rendelkezik. Az amerikai külügyminisztérium világossá tette, Trump beutazási tilalma a kettős állampolgárokra, azaz azokra is vonatkozik, akiknek más útlevelük is van a kezükben, nemcsak a tiltólistára tett hét államé. Iraki származású brit parlamenti képviselő is jelezte, ő is érintett. A német kormány vizsgálja, mit tehet a kettős állampolgárságú németek ügyében, közölték Berlinben.
