Egy családlátogatási ügyben benyújtott panasz nyomán ezúttal egy hawaii szövetségi bíró húzta keresztül Donald Trump számításait, amikor meghiúsította a Fehér Ház átdolgozott átmeneti kitiltási rendeletének életbelépését. A bíró azt kifogásolta, hogy a rendeletet „azzal a céllal adták ki, hogy hátrányosan érintsen egy bizonyos vallást, ellentétben kinyilvánított vallási semlegességével”. A Fehér Ház nemrég adta ki a rendelkezést, amely abban különbözik az előző – másodfokon is bírósági ellenkezésbe ütköző – változattól, hogy beengedi az Egyesült Államokba az állandó tartózkodási engedéllyel, zöld kártyával rendelkezőket, illetve az iraki állampolgárokat. De ugyanúgy vonatkozott volna továbbra is hat, zömében muszlimok lakta ország polgáraira, a szíriaiakra, a líbiaiakra, az irániakra, a szudániakra, a szomáliaiakra és a jemeniekre.
Bár finomítottak rajta, még mindig kiviláglik a rendelet muszlimellenessége
Ezek Washingtonban egyaránt alacsony érdekérvényesítő képességű országok. A bíró, Derrick Watson Trump elődjének, a jelenlegi elnökkel ellentétes pártállású Barack Obamának a kinevezettje, de korábban – Washington államban – egy republikánus kinevezett bíró döntött hasonlóan. Most Maryland államban is a rendelet ellen ítélt egy bíró. – A döntés gyengének tüntet fel bennünket – közölte Trump elnök a hawaii verdikt nyomán, amely országos érvényű. A Hawaii kontra Trump perben úgynevezett bíróság barátaiként (amici curiae) fellépve 58 amerikai technológiai vállalat – köztük az Airbnb és a Dropbox – is kifogásolta az átdolgozott kitiltási rendeletet. Ez némi visszalépés ahhoz képest, hogy februárban még 97 hasonló nagyvállalat emelt szót az előző rendelkezéssel szemben, köztük az amerikai tudásipar olyan óriásai, mint az Apple, a Google vagy a Microsoft. Mindenesetre a Fehér Ház politikájának bírósági érvénytelenítése mutatja az amerikai politikai rendszer fékeit és ellensúlyait, miközben a republikánus elnöknek a legfelső bíróságon sincs esélye érvényesítenie az akaratát egészen addig, amíg nem tudja elérni konzervatív főbírójelöltje, Neil Gorsuch szenátusi jóváhagyását.
Trump más politikai frontokon is küzd. Az elnök a kongresszus elé kerülő első, októbertől esedékes költségvetése jelentősen, 10 százalékkal – mintegy 54 milliárd dollárral – növelné a védelmi kiadásokat, miközben 28 százalékkal faragná le a külügyminisztérium, illetve 38-cal a vállalatok állítólagos hátráltatása miatt nem kedvelt környezetvédelmi hivatal költségvetését.
AZ ELNÖK KITART A LEHALLGATÁSI VÁD MELLETT
Megismételte tegnap Donald Trump, hogy a választási kampány idején elődje, Barack Obama elnök lehallgattatta őt és kampánycsapatát a New York-i Trump-toronyban. Az amerikai elnök azt ígérte: mihamarabb bemutatja az állítását alátámasztó bizonyítékokat. – Azt hiszem, az elkövetkező két hétben előkerül néhány nagyon érdekes dolog – fogalmazott. Amikor a Fox hírcsatorna műsorvezetője azt kérdezte tőle, nem tart-e attól, hogy leértékeli önmagát, ha bizonyítatlanul maradnak az állításai, az elnök azzal válaszolt: lássuk előbb, hogy bizonyítom-e vagy sem! Obama korábban tagadta, hogy lehallgattatta volna Trumpot és kampánycsapatát, majd a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke jelentette be, hogy sem ő, sem a bizottság demokrata párti tagja nem talált bizonyítékot a lehallgatásra. Jövő hétfőn mind a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), mind a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) vezetője beszámol a képviselőház előtt a lehallgatási váddal kapcsolatban. (MTI)
