A dalai láma Gauháti város repülőterére érkezve nyilatkozott a Reuters TV-nek, és azt mondta: látogatásával a vallási harmóniát szeretné elősegíteni. Örömére szolgál ismét felkeresni azt a térséget, amelyben a Tibetből történt 1959-es elmenekülése után először szabadnak érezte magát – jelentette ki.
A vallási vezető utána beszédet mondott egy nagygyűlésen mintegy 1500 ember előtt. Ezen jelen volt Asszám kormányzója és elsőminisztere is.
Kína veszélyes szakadár politikai vezetőnek tekinti a dalai lámát, és ezúttal is közölte, hogy határozottan ellenzi látogatását arra a területre, amelyet Kínában sokan Dél-Tibet néven emlegetnek. Egy indiai kormányszóvivő erre reagálva azt mondta pénteken, hogy a dalai láma látogatása vallási, nem politikai jellegű.
A dalai láma Tavang körzetben tölt körülbelül egy hetet a vitatott hovatartozású indiai államban. A tervek szerint felszentel egy buddhista templomot, együtt imádkozik zarándokokkal, és tanítja őket.
A vallási vezető legutóbb 2009-ben járt Arunácsal Pradesben. A kínai fenyegetőzés ellenére a látogatásnak nem volt különösebb hatása a két ország viszonyára.
Arunácsal Prades már a XX. század elején feszültséget okozott Kína és az akkor még brit gyarmat India között. Peking szerint a 90 ezer négyzetkilométeres állam egy része – három körzet – Kínához tartozik.