Kihasználják a Brexitet az Egyesült Államok egyes függetlenségi mozgalmai, egy kalap alá véve az Európai Unióból és az Amerikai Egyesült Államokból való kilépést. A legnagyobb és legerősebb ilyen mozgalom Texasban működik, amely nem is csoda, minthogy a 28.-ként csatlakozó állam kilenc éven át független ország volt. A Texasi Nemzeti Mozgalom nagyjából 260 ezer ember támogatását bírja, de ez nem reprezentatív szám, ennyit tud honlapján feltüntetni. A párt arra szólította fel Greg Abbott texasi kormányzót, hogy a brit népszavazás mintájára ő is kérdezze meg a texasiakat, akarnak-e az Egyesült Államok tagjai maradni.
Az Egyesült Államok azonban nem úgy működik, mint az Európai Unió. Jogászok szerint az amerikai alkotmányt úgy írták meg, hogy az egyesülést segítse elő, nem a szétválasztást, így az államoknak nincs is joguk kiválni. Eddig egyetlen állam se vált ki, ugyanakkor felmérések szerint az amerikaiak mintegy negyede támogatná saját állama kiválását az unióból. Az új-angliai Vermontban működik a Második Vermonti Köztársaság nevű mozgalom, amely 2012-ben elveszítette vezetőjét, Thomas Naylort, így a lendület is megakadt. Naylor özvegye a Reuters hírügynökség kérdésére azt mondta, „Tom nagyon boldog lenne” a Brexit hallatán. Viszonylag aktív függetlenségi mozgalom működik Kaliforniában, amely együtt is működik Texas hasonlóképp gondolkodó szervezetével.
Ugyancsak vannak csoportok, amelyek Hawaii függetlenségéért küzdenek, és Alaszkát is ki akarják szakítani az unióból egyes erők. A nyugati parton kikiáltandó országért harcol a Cascadia Independence Movement nevű társaság, amely a kanadai Brit Columbiától egészen Kalifornia északi határáig tartó sávban képzeli el a független országot Seattle fővárossal. A felsoroltak mindegyike úgy érzi, hogy a befizetett adóikból más, szegényebb területeket fejlesztenek, pedig az a pénz őket illetné meg. A mozgalmak egyike se számít azonban veszélyesnek az amerikai államiságra nézve, mivel nincs tömegbázisuk, elsősorban az elégedetlenkedőket gyűjtik egy csoportba.