Kína állócsillag marad a válságot követő gazdasági világrendben, ennek megfelelően Magyarország is kiemelt szövetségesként és piacként tekint az ázsiai országra – mondta tegnap a régió és Kína jegybankárainak budapesti találkozóján Orbán Viktor miniszterelnök. Mint kiemelte, a korábbi, elsődlegesen piactesztelési célzattal megvalósult kibocsátásokat követően a jövőben, amennyiben devizakötvény értékesítése mellett dönt a magyar állam, a keleti területek kerülnek előtérbe. Többek között azért, mert az amerikai dollár elveszítheti mostani megingathatatlannak látszó erőfölényét a nemzetközi kereskedelemben.
A kormányfő elmondása szerint nem zárható ki egy újabb válság lehetősége. Ugyan nem kell számolni olyan szintű összeomlással, mint amilyet 2008-ban láthatott a világgazdaság, és arra sincs egyértelmű válasz, hogy az új mélyrepülési hullám honnan jönne. Ezzel együtt a gazdaságoknak minden eshetőségre fel kell készülniük. Ennek érdekében minél szerteágazóbb gazdasági viszonyrendszert kell kiépítenie hazánknak és a térségünknek is, szem előtt tartva a kínai kormányzat célkitűzéseit, amely a közép-európai térséggel egy egységesített gazdasági régió kialakítására irányul.

Orbán Viktor és Matolcsy György látta vendégül a jegybankelnököket
Fotó: Kurucz Árpád
Ebben Magyarország változatlanul támogatja a balkáni térség európai integrációját; a kormányzat szerint ehhez jelenleg Szerbia és Montenegró állnak a legközelebb. Továbbá Magyarország, azzal együtt, hogy megingathatatlanul része kíván lenni Európának, megtartaná annak a lehetőségét, hogy önállóan más országokkal is tárgyaljon gazdasági kérdésekben. Emiatt megfelelően óvatosan viszonyulunk ahhoz a lehetőséghez is, hogy csatlakozzunk az eurózónához – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint a jövőben a jegybankoknak változatlanul szerepet kell vállalniuk a gazdasági növekedés támogatásában tanácsadással, továbbá a feltörekvő vállalatok finanszírozásában is meg kell jelenniük. Ehhez támogatásként a kormányzatoknak a politikai stabilitást kell biztosítaniuk. Erre törekszik a hazai vezetés is.
Példaértékű együttműködés
Első alkalommal Budapesten rendezték meg a Kína és a kelet-közép-európai országok jegybankelnökeit magában foglaló 16+1 csúcstalálkozót. Az együttműködésben Kínán kívül 11 uniós tagállam: Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és öt nem uniós állam, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia vesz részt. Az ünnepélyes megnyitót követően a jegybanki delegációk kerekasztal-beszélgetéseken vettek részt, amelyeken szóba került egyebek mellett a kelet-közép-európai (KKE) és a kínai gazdaságok fejlődése, a jegybankok pénzügyi együttműködési lehetőségei, valamint a meglévő és a potenciális jövőbeni együttműködési lehetőségek feltérképezése. A rendezvény várhatóan tovább erősíti Magyarország vezető szerepvállalását a 16 államból álló KKE-régióban a Kínával való pénzügyi és jegybanki kapcsolatok fejlesztése terén. Az elmúlt években példaértékűvé vált a 16+1-es Kína és Kelet-Közép-Európa közötti együttműködés – húzta alá Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Emlékeztetett: a 16+1-es együttműködés 2011-ben indult, részét képezi a Selyemút-kezdeményezésnek, amely az Európa és Kína közötti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza az oktatás, a kutatás, a kultúra, a tudásmegosztás területén. A 16+1-es együttműködésnek kiemelt területe a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése. Kína bizonyította, hogy vezető szerepet játszik a pénzügyi infrastruktúra fejlesztésében, érdemes a kínai tapasztalatokból tanulni – szögezte le a jegybankelnök.