Augusztusban 5,4 százalékkal nőttek a havi átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest: a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,9 százalékos volt a növekedés üteme. A tempót a költségvetési szféra diktálta, ahol a rendszeres bérek 8,1 százalékos emelkedése mellett a prémiumok, jutalmak és más egyszeri tételek megközelítették a tavaly augusztusi háromszorosát, ami 12,1 százalékos átlagos bérnövekedést eredményezett – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. A közszféra prémiumait vélhetően az uniós források kiszórása érdekében kilátásba helyezett, többhavi bérnek megfelelő jutalmak dobhatták meg, a keresetnövekedésre hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a kiegészítő pótlék bevezetése a szociális területen dolgozók részére.
Az év első nyolc hónapjában a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 3,7 százalékkal nőtt éves összevetéseben. A közfoglalkoztatottak kereseti adatait figyelmen kívül hagyva, a nemzetgazdaságban 3,8, ezen belül a vállalkozásoknál 3,6, a költségvetési alkalmazottak körében 4,1, a nonprofit szervezeteknél pedig 3 százalékkal nőttek a bérek.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó fizetése – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 243 100 forint volt. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (495 900 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 800 forint).
Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 159 300 forint volt, a közfoglalkoztatottaké pedig 52 ezer forint. Idén a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, így ez számottevően nem befolyásolta a nettó kereseteket. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 166 100 forintra becsülhető. A KSH számítása szerint az alkalmazásban állók hat százaléka legalább három gyerek után érvényesített családi kedvezményt, ez pedig 206 500 forintos átlag nettót eredményezett, nagyjából 50 ezer forinttal többet a kedvezményre nem jogosultakénál.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén 3,8-4 százalékkal nőhetnek a reálbérek, jövőre 4 százalékos bruttó béremelkedés várható, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet. A jövőre várt 2,3 százalékos infláció mellett 3 százalékot meghaladó reálbér-növekedés várható.