A versenyszférában a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése révén közvetlenül 1,2 millió munkavállaló bére nőtt az idén, az ő nettó jövedelmük összesen 220 milliárd forinttal gyarapszik egy év alatt. Az utóbbi hónapokban több cég is jelezte, hogy egyéb bérkategóriákban is jelentős, 10-20 százalékos emelésre lehet számítani – jelentette ki hétfőn Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára annak kapcsán, hogy ezekben a napokban kapják kézhez első, megemelt jövedelmüket az érintett munkavállalók.
Mint mondta, januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza. Az államtitkár hozzátette: az alacsonyabb fizetések emelése a felsőbb bérkategóriát is felfelé nyomhatja, mindemellett pedig a közszférában is folytatódtak az emelések. Eszerint januártól a rendőrök, a tűzoltók, a büntetés-végrehajtásban dolgozók és a katonák jövedelme 5 százalékkal, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal nőtt; az adóhivatal dolgozói további 5 százalékkal, a felsőoktatásban dolgozók, kutatók szintén 5 százalékkal keresnek többet.
– A múlt év első 11 hónapjában 7,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, idén pedig várhatóan 8-9 százalékkal nőhetnek a bruttó jövedelmek, ami szintén 7 százalék körüli reálbér-emelkedést jelenthet – hangsúlyozta Cseresnyés Péter. Kitért arra is, hogy tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás alapján érvényesítették-e a béremelést. Elmondta azt is, hogy az első negyedév a várakozásaik szerint a tapasztalatszerzés időszaka, azok felülvizsgálata, valamint a beérkezett jelzések, problémák elemzése után lehet majd a következő lépéseken gondolkodni, például bértámogatáson.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy 2019-re megszűnhet a dolgozói szegénység Magyarországon, vagyis a szakmunkás-bérminimum, illetve az átlagminimálbér nettó értéke elérheti a létminimum összegét. Ezzel együtt például a minimálbér feletti kategóriákban kialakult bértorlódás véleménye szerint egyszerre kihívás, de lehetőség is a tárgyalásra, arról, hogy miként lehetne a munkavállalók zömét adó, átlagbér felett keresők jövedelmét is megemelni.
Annak kapcsán, hogy miből telik a béremelésekre a cégeknek, az elnök kifejtette: a magyar családok 2015-ben a GDP-ben megtermelt jövedelem mindössze 59 százalékából részesedtek a 2007-ben elért 65 százalékkal szemben, ami 700 milliárd forint jövedelemkiesést jelent. Mindeközben a vállalatok részesedése két százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a cégeknél mintegy 500 milliárd forint plusznyereség áll rendelkezésre, amelyből bőven telik a juttatások megemelésére is.