Úgy tűnik, révbe ért a kormány agrárpolitikája: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírásának eredményei szerint folyamatosan nő az egyéni gazdaságok által használt földterület nagysága, eközben szűkül a társas vállalkozásoknál lévő területek aránya.
A tegnap közzétett jelentés szerint a 2016 júniusában felmért mintegy hatmillió hektáros termőterület több mint háromnegyede mezőgazdasági hasznosítású. A földek 58, a szántóterületek 56 százalékát az egyéni gazdaságok művelik. Felmérték: egy egyéni gazdálkodó 2016-ban átlagosan közel 7,6 hektár területet művelt.
Ezzel szemben a gazdasági szervezetek átlagosan 248 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodtak. Az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági terület esetében kiugróan alacsony, 5,6 hektár jellemző Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében átlagosan 25 hektáros birtokokon gazdálkodnak a termelők. Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében főleg a közepes méretű birtokok, míg Békés megyére a nagyobb gazdaságok a jellemzők.
A megyék többségében 10-15 hektáros átlagterület a leggyakoribb, amely 2010 és 2016 között mindenhol nőtt, a legjelentősebb bővülést e tekintetben Közép-Magyarországon jegyezték.
A KSH szerint a gazdasági szervezetek száma 9400-ra tehető, míg egyéni gazdaságokból 422 ezer működött a felmérés elkészítésekor. Részben jogi, részben szabályozási okokból a 2500 hektár feletti területet használó gazdasági szervezetek száma jelentősen, 112-ről 61-re csökkent, vagyis három év alatt közel a felére esett az ebben a kategóriában gazdálkodók száma.
A munkavállalók száma a társas vállalkozásoknál és a kisebb gazdaságokban is nőtt. Az egyéni gazdaságokban közel 18 ezer állandó és 71 ezer fő időszaki alkalmazottat foglalkoztattak a 2016 júniusát megelőző egy év során. Az állandó munkások száma hat év alatt a kétszeresére emelkedett, míg az időszakosan alkalmazott munkaerő 15 ezer fővel bővült hat év alatt.
A gazdasági szervezetek 97 ezer állandó, valamint 57 ezer időszaki alkalmazottról számoltak be. Az állandó alkalmazottak köre 21 százalékkal nőtt, míg az idénymunkások száma ebben az időszakban a duplájára emelkedett. A gazdálkodók mezőgazdasági végzettsége javult a vizsgált időszakban, miközben a közép- és a felsőfokú végzettségűek aránya is emelkedett.