Noha meredeken nőnek a reálkeresetek, ezáltal folyamatosan emelkedik a magyar lakosság fogyasztása és a kiskereskedelem eredményessége, a munkaerőhiányt súlyosbítaná, ha újra bevezetnék az ágazati különadót a nagy áruházláncoknak – közölte lapunkkal az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György ezt annak kapcsán mondta, hogy az Európai Bizottság (EB) hétfőn kijelentette: egyelőre nem engedi beszedni Lengyelországban a szeptembertől kirótt szupermarketadót, amelyet az alacsonyabb forgalmú üzletek piaci helyzetének javítására az 1,2 milliárd forintnál magasabb éves árbevételt elérő vállalatoknak kellene fizetniük.
Brüsszel vizsgálatot indított, a közteher beszedésének megtiltását pedig azzal indokolja, hogy az új adó diszkriminatív, előnyben részesíti az alacsony forgalmú üzleteket, ezért ellentétes lehet például a burkolt állami támogatást tiltó európai uniós szabályozással – magyarázta az EU-bizottság. Az adó kulcsa ugyanis az árbevételtől függ: havi 17 millió zloty (1,2 milliárd forint) alatti árbevételnél nem kell fizetniük a kiskereskedőknek, havi 17 és 170 millió zloty között viszont 0,8 százalék, efölött pedig 1,4 százalék az adókulcs.
Magyarországon 2011–2013 között fizettek a kiskereskedelmi cégek ágazati különadót, amelyből évente 30 milliárd forintnyi bevétele származott a költségvetésnek. Brüsszel ugyan akkoriban a magyar kormány ellen is vizsgálatot indított, ám a közterhet még annak lezárulta előtt kivezették, így végül nem folytatták le az eljárást. Az EB akkor azt kifogásolta, hogy az 500 millió forint feletti árbevételt elérő kiskereskedőkre megállapított adó túl progresszív.
Az OKSZ főtitkára kijelentette: hiába érte el a magyar kiskereskedelem a válság előtti magas fogyasztási adatokat, és a gazdasági környezet kedvező a piac további növekedéséhez, az ágazat nem bírná el, ha újra bevezetnék a különadót, sőt ennek a munkaerőhiány enyhítésére tett erőfeszítések látnák kárát. – Jelentős, a GDP bővülésénél is nagyobb mértékű béremelésekre van jelenleg szükség ahhoz, hogy a cégek megállítsák a munkaerő-elvándorlást a kiskereskedelemből és újra vonzóvá tegyék az áruházi munkát.
A hiány enyhítése óriási pénzeket köt le a vállalatoknál, amelyeknek nincs további mozgásterük újabb kiadásokra. Valahonnan mindig el kell venni – jegyezte meg Vámos György, aki szerint a kisebb vállalkozásokat úgy hozhatná helyzetbe a kormány, ha a számukra még nagyobb problémát jelentő bérterheket jelentősen csökkentenék. – Egy, a kkv-knak szóló drasztikus járulékkedvezmény a kisboltok számára megkönnyítené a foglalkoztatást és javítaná a versenyképességüket a nagy láncokkal szemben. A járulékcsökkentésben különbséget lehetne tenni az árbevételek alapján, és ez legalább olyan hatással lenne, mintha különadót vetnének ki a láncokra – mondta a főtitkár.