Már egy hónap sincs a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által bejelentett szigorított adósságfékszabályok életbelépéséig. A Duna House Hitelcentrumának körképében az általa közvetített hitelek augusztusi adatait vizsgálta, illetve nézte meg, hogy a szigorított szabályok milyen változást hozhatnak egy átlagos hitel esetében. Az augusztusi adatok alapján a fővárosban a hitellel lakást vásárlók átlagosan 15 millió forintot vettek fel, a havi törlesztőrészlet pedig átlagosan 95 ezer forint volt. Vidéken a felvett hitelek átlaga 9,1 millió forint volt, míg a törlesztőrészletekre átlagosan 71 ezer forintot fizettek.
A kamatperiódusok alapján vizsgálva az augusztusi adatokból megállapítható, hogy a hitelek mintegy 90 százalékát legalább öt évre fixált, hosszú kamatperiódussal vették fel az ingatlanvásárlók. A legnépszerűbb az ügyfelek között az ötéves kamatperiódusú hitelkonstrukció, ezt az augusztusi hitelfelvevők 55 százaléka választotta. A következő hónaptól érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet-szabályozás szerint azonban erre a kategóriára már csak szigorított feltételekkel lehet hitelt felvenni, és az eddigi 50 helyett már csak 35 százalékos hitelterheltség jelentkezhet a jövedelemhez képest.
A Duna House Hitelcentrumának pénzügyi szakemberei megvizsgálták, hogy mennyivel kell többet fizetni, ha az ügyfél a biztonságosabb konstrukciót választja. A piaci számítás alapja egy húszmillió forintos ingatlanvásárlás volt, amelyet tízmillió forint önerővel és tízmillió forint hitellel vásárolt meg egy kétszázezer forintos jövedelmű vásárló húszéves futamidőre.
A bankok által nyújtott konstrukciók alapján ekkora összegű hitel öt évre fixált kamatperiódussal átlagosan 65 ezer forintos havi törlesztőrészletet, míg az új szabályozás által nem érintett, tíz évre fixált, a teljes futamidő alatt csak egyszer változó kamatperiódussal mindössze ötezer forinttal drágább, átlagosan hetvenezer forintos törlesztőrészletet jelentene a lakásvásárlónak.
Az októbertől életbe lépő változások a Duna House elemzői szerint nem módosítják jelentősen a folyósított hitelek volumenét. Benedikt Károly elemzési vezető szerint a jelenlegi hitelállomány bővülésének növekedési tendenciája várhatóan megmarad, esetleg az eddig emelkedés ütemének mérséklődése várható a szabályozás hatályba lépését követően.
Az MNB intézkedése tovább tereli az ügyfeleket a fix kamatozású hiteltermékek felé, ami segítheti egy hosszú távon stabil és a piaci kockázatoknak ellenálló hitelportfólió kialakulását. A hitelpiaci változások elhanyagolható mértéke nem hat ki a lakáspiaci tendenciákra, tekintettel arra, hogy a Duna House adatai alapján még mindig jelentős, mintegy 70 százalékos a készpénzes vásárlók aránya – emelte ki a szakember.