Újabb fordulathoz érkezett az Alstom-botrány. A BKV döntéshozóinak kenőpénzekkel való befolyásolása miatt Jávor Benedek PM-es EP-képviselő az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, az OLAF-hoz fordult a metrókocsitender miatt. Jávor Benedek szerint, mivel a főváros uniós támogatást is igényelt az új metrókocsikhoz, a kenőpénzes sztori miatt pedig nem feltétlen a legkedvezőbb ajánlatot választották, az EU költségvetését is kár érhette.
– Közben az LMP egy fővárosi vizsgálóbizottságra bízná a francia járműgyártóval kötött szerződések áttekintését abban az esetben, ha a nyomozó hatóságok nem tudnak semmilyen megállapítást tenni az ügyben – mondta Csárdi Antal, az ellenzéki párt fővárosi képviselője. – A magyar nyomozó hatóságok nem tudták kideríteni azt, amit a britek igen, hogy az Alstom kétmilliárd forint kenőpénzt adhatott a BKV-nak, ezért felmerül a kérdés: miért nem érdekük a magyar hatóságoknak az igazság kiderítése? – vetette fel.
Hozzátette, szerinte ez a jelenség választ ad arra a kérdésre, hogy miért vannak túlárazva a magyar közbeszerzések, hogy miért nem a piac diktálja az árakat, hanem más érdekek alapján születnek meg a döntések.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a magyar emberek joggal várják el, hogy megtudhassák, hogy azok, akik Magyarországon komoly vállalkozói háttérrel rendelkeznek, rendesen fizetik-e az adót, betartják-e a törvényeket.
A kormányfő a Kossuth rádiónak adott pénteki interjúban utalt az Alstom sajtóban megjelent vesztegetési ügyére is, szerinte ki kell kérni a bizonyítékokat a brit hatóságoktól, és meg kell vizsgálni az esetet.
Az ügyben jelenleg a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomoz hivatali vesztegetés gyanújával. Az NNI előterjesztésére és a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség kezdeményezésére április 3-tól augusztus 3-ig meghosszabbították az eljárást a magyar hatóságok. Úgy tudjuk, a brit hatóságok eddig nem keresték meg a BKV Zrt.-t.
A brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal (SFO) vádirata szerint
a francia Alstom 2006–07-ben 2,2 milliárd forint csúszópénzt juttatott el egy osztrák és egy dán, tanácsadással megbízott cégen keresztül a BKV-nek,
hogy ő szállíthassa a 2-es és 4-es metrók kocsijait. A francia érdekeltségű multinacionális vállalatcsoporttal az SZDSZ-es Demszky Gábor főpolgármestersége idején, 2006-ban kötött szerződést az Aba Botond vezette BKV Zrt. a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek szállítására, mintegy 65 milliárd forint értékben.
A Fidesz 2010-es választási győzelme után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvizsgálta a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot komoly vagyoni hátrány érte. A 2010 őszén hivatalba lépő új fővárosi vezetés is számtalan műszaki, jogi problémával szembesült az Alstommal a metrókocsik szállítására kötött szerződésekben.
Tarlós István főpolgármester a legfőbb ügyészhez fordult azután, hogy a BKV 2010. októberben felmondta a francia Alstom céggel 2006-ban kötött szerződéseket.
A francia céggel később új, Budapestnek előnyösebb, jogilag megfelelő megállapodást sikerült tető alá hozni.
A vasúti járműgyártó Alstom ellen hét éve zajlik nyomozás egy világméretű korrupciós ügy gyanúja miatt. Tavaly egy amerikai bíróság ítélte 772 millió dolláros büntetésre az Alstomot, mert a vád szerint a cégnél bevett gyakorlat volt a döntéshozók lefizetése.
Az LMP rosszul számolt
Csárdi Antal LMP-s fővárosi képviselő a 3-as metró felújításával kapcsolatban azt állította, hogy Szófia annyiért vesz új szerelvényeket biztosítóberendezéssel együtt, amennyiért Budapest felújítja a régi szerelvényeket. A bolgár beszerzés nyilvános részletei azonban mást mutatnak. A 3-as metró 222 kocsiját az orosz gyártó 220 millió euróért építi újjá. A szófiai Siemens Inspiro vonatok ezzel szemben mindössze 60 darab kocsiból állank. Ha a szófiai árat nézzük, akkor a 3-as metró új járművekkel való felszerelése 518 millió euróba kerülne az orosz ajánlattal szemben.