Újabb konfliktus alakult ki a Lehet Más a Politika (LMP) és a Momentum Mozgalom (MoMo) között, ezúttal a Paks II-ről szóló népszavazási kampánnyal kapcsolatban. Nem ez az első véleménykülönbség, korábban az LMP-nek a Liget-projekttel kapcsolatos népszavazási kérdését kritizálták. Soproni Tamás, a Momentum alelnöke szerint, ha egyáltalán összegyűlik elegendő aláírás, az nem lesz alkalmas a fideszes beépítési, fejlesztési elképzelések megbuktatására. Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja a MoMo kihátrálására akkor azt nyilatkozta: „Sajnáljuk, hogy a saját pártérdekeik alapján hoztak döntéseket, és nem annak alapján, hogy mi a nemzeti érdek.” Ezúttal a paksi bővítés kapcsán alakult ki személyeskedésig menő vita a két párt között. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke szerint a „népszavazás nem hatékony eszköz” a Paks II elleni küzdelemben sem. E kijelentéséért Ungár Péter a csalódottságának hangot adva nyílt levelet írt Fekete-Győr Andrásnak. „Arra szeretnélek kérni, hogy dolgozzunk együtt azért, hogy a magyar emberek véleménye érvényesüljön, és ne tudja a Fidesz a lakosok akarata ellenére Oroszországhoz láncolni hazánkat, és tegyük mindezt tekintettel arra is, hogy az atomenergia megítélésének terén nem egyezik álláspontunk, hiszen ti azt támogatjátok. Paks II költségvetése még az olimpiai költéseknél is nagyobb.”
Elemzők szerint bár a Momentum olimpiaellenes aláírásgyűjtésébe az LMP is besegített, a most kialakult ellentétnek az is oka, hogy a Momentum, amely számos szabad demokrata és MSZP-s politikus gyermekének közreműködésével 2015 tavaszán jött létre, és március végén még csupán 143 tagja volt, jórészt csak az LMP rovására képes növekedni. A Momentum vezetői a napokban véget érő országjárásuk állomásain többször kijelentették, hogy más pártokkal nem kívánnak együttműködni. A rendezvények során kisebb csoportokban beszélgetnek az emberekkel, mert nem frontálisan, a színpadról akarják megmondani, hogy mit kellene a vidéki városokban csinálni, „mert arról nekik fogalmunk sincsen” – hangzott el például Debrecenben. Kiderült ugyanakkor, hogy augusztus végére szeretnék a pártprogramjukat kidolgozni.
– A kormány ne költsön egy fillért se a paksi bővítésre, amíg nincsenek megnyugtató válaszai a beruházással kapcsolatban felmerülő kérdésekre – mondta Szél Bernadett az LMP társelnök-frakcióvezetője az MTI-nek arról, hogy a témában 100 kérdéssel fordultak a Miniszterelnökséghez. Az ellenzéki párt egyebek között arra kíváncsi, milyen tételekből áll a Paks II beruházás négyezermilliárdos költségkerete, milyen energiaforrásból származik a legolcsóbban termelt áram Magyarországon, és mit tesz a kormány akkor, ha a nemzetközi piacokról beszerezhető áram tartósan olcsóbb lesz, mint amennyiért Paks II termel, továbbá tényleg nincs-e alternatívája az atomenergiának.
Az LMP firtatja azt is, hogy miért titkosak a paksi bővítés végrehajtási megállapodásai. – A végső cél, kikényszeríteni a népszavazást, illetve az ezzel járó alapos, széles körű, szakmai, társadalmi és politikai vitát Paks II-ről, és megakadályozni, hogy az ország következő ötven évének legfontosabb döntését Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin hozza meg egy „sötét, füstös szobában” – hangsúlyozta Szél Bernadett.