Több emlékhely is kötődik immár a Vaszary névhez a Balaton partján. Most nem Vaszary János festőről vagy Vaszary Gábor íróról van szó, hanem a talán kevésbé ismert Vaszary Kolosról. Nemrégiben szülővárosában, Keszthelyen avattak szobrot az egykori bíboros-érsek tiszteletére. A pannonhalmi főapáti posztot is betöltő Vaszary Kolos élete összefonódott e vidékkel és a nagy tóval.
A 83 esztendőt megért Vaszary keszthelyi szűcsmester hatodik gyermekeként született. A bencés rend tagjaként megjárta a ranglétrát: tanított, majd rendházi főnökké nevezték ki a győri bencés gimnáziumban. Az 1880-as évektől pályája meredeken ívelt felfelé: pannonhalmi főapát, esztergomi érsek, 1893-tól pedig bíboros és hercegprímás lett. Elérte a legmagasabb egyházi rangot Magyarországon. A dualizmus idején éppen ekkor kezdődtek a nagy egyházpolitikai harcok, az egyház és az állam szétválasztásáról szóló viták.
Vaszary a konzervatív egyházi erők élére állt, és küldetésének tekintette a katolikus politikai szervezetek erősítését. Egyháza bázisának növelése érdekében számos intézményt – kisdedóvókat, népiskolákat, árvaházat – létesített, Esztergomban kórházat alapított. Ha szabadideje engedte, történeti kutatásokat folytatott, így a tudományos életben szintúgy számontartották, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságába is felvették.
A hercegprímás racionális gondolkodású volt, de a családban többen is eljegyezték magukat a művészetekkel. Vaszary Kolos unokaöcsei közül János festőművész, Gábor író, ugyancsak János pedig színházi ember lett. A festő unokaöcs szárnybontogatását a bíboros mecénásként támogatta.
A később európai hírűvé váló piktor számos portrét készített nagybátyjáról, és a híres füredi Kerektemplom oltárképe is Vaszary János alkotása.
A bíboros időskorára hivatkozva mondott le – a korabeli visszaemlékezések pénzügyi visszaélésekről cikkeztek távozása kapcsán – 1912-ben posztjáról, és vonult vissza tuszkulánumába, 1892-ben építtetett balatonfüredi eklektikus stílusú, gyönyörű villájába. E vidék közel állt szívéhez. Pannonhalmi apáti működése idején nagy figyelmet fordított a füredi fürdőtelep fejlesztésére, hiszen e terület a bencés rend kezelésébe tartozott. Ekkoriban vált európai szintűvé a füredi hidegfürdő, szépült a sétány, kialakították a villany- és vízvezeték-hálózatot.
A balatonfüredi Vaszary-villa felújított épülete a kikötő közelében
Fotó: MTVA/bizományosi: Jászai Csaba
Vaszary Kolos tartalmas életutat hagyott maga mögött, de érdekfeszítő füredi villájának sorsa is. A Czigler Győző neves építész – kinek tervei alapján kivitelezték 1889-ben a füredi hidegfürdő épületét is – által tervezett, tízholdas parkkal övezett, kétszintes épületben hunyt el a hercegprímás 1915 szeptemberében. Ezután a katolikus egyház örökölte meg nyári lakhelyét, később elárverezték, 1922-től honvédtiszti üdülő lett. Parkjában egykoron – korabeli fotón még látható – ott állt a kormányzó, Horthy Miklós mellszobra, boldogfai Farkas Sándor készítette.
A háborút követően, az 1950-es években a szovjet hadsereg ezt az épületet is „megszállta”, azaz tiszti üdülővé sajátította ki. Az 1960-as években az épületet is megtoldották, persze nem Czigler Győző stílusában, hanem a villa parkjában felhúzott vasbeton szocialista üdülőrésszel. Az épület sorsa a rendszerváltást követően rendkívül aggasztónak tűnt: 1998-ban egy befektető megvásárolta a villát. Számos terv fogalmazódott meg, mígnem örökségvédelmi rendelet alapján 2005-ben műemlékké nyilváníttatták az épületet, amely 2007-ben igen rossz állapotban ugyan, de Balatonfüred birtokába kerülhetett. Azóta már virágzó kulturális, művészeti centrum működik a példaértékűen restaurált bíborosi lakban.
Vaszary Kolost Pápa és Balatonfüred még életében díszpolgárrá avatta. Halálát követően Keszthelyen temették el, de végső nyughelye 1981-től Esztergomban található. Sírján VII. Gergely pápa mondata áll: „Amavi iustitiam et odivi iniquitatem, propterea morior in exilio”, azaz „szerettem az igazságot, és gyűlöltem a jogtalanságot, ezért halok meg száműzetésben” – utalva ezzel a lemondása kapcsán született vádakra. Balatonfüreden színvonalas, européer kulturális intézmény, a Vaszary Villa, Keszthelyen most már szobor őrzi nevét, emlékét.
Farkas Ferenc szobrászművész egész alakos bronzszobra a bíboros szülőháza előtt áll. Ha arra járunk, csendben megpihenhetünk mellette, elmélázva a papi életúton, mindehhez ajánlok még egy művészeti alkotást. Szintén a bíborosról szól, Krúdy Gyula jegyzi. Nyárutó a prímásnál, ez a címe, álljon itt most ízelítőül rövidke része. „Füreden egy csendes villában, amely oly halk, mint az óra ketyegése, a homokember szendergésbe ringat egy életében szentté, mártírrá válott aggastyánt, Kolost, Magyarország egykori hercegprímását.
[…] Megható alakja Magyarországnak Vaszary Kolos. Gyűlölködés, lárma, hangos jel […] nélkül élte életét. Ama régi, falusi ereszek alatt ringó bölcsők fölött repkedő ábrándozásnak volt a megtestesítője, hogy a szegény ember fiából prímás lehet Magyarországon. […] Vajon mit gondol majd egykor Kolosról, életéről, furcsa öregségéről a historikus fantázia, amely szereti kitalálni, ami volt és ami nem volt?”
