Az egyhangúlag elfogadott határozatot Phenjan nukleáris és rakétaprogramja miatt hozták, a kommunista remeteállam a szankció nyomán évi egymilliárd dollár (több mint 255 milliárd forint) exportbevételtől eshet el – jelentették a hírügynökségek. Az új intézkedéscsomag tiltja a többi közt a nyersanyagok kivitelét. Utazási tilalommal és vagyonuk befagyasztásával sújtottak kilenc, a bankszektorban és a hadiiparban tevékenykedő észak-koreai magánszemélyt, illetve zárolták négy vállalat vagyonát. A határozat megtiltja vegyesvállalatok létrehozását, illetve elrendeli a már létező ilyen társaságokba való befektetések leállítását.
Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerint Phenjant érzékenyen fogja érinteni a veszteség. Donald Trump elnök januári beiktatása óta ezek az első BT-szankciók, amelyeket amerikai kezdeményezésre léptettek életbe Észak-Koreával szemben. Számítások szerint Phenjan Hvaszong–14-es típusú rakétájának hatósugara 10 ezer kilométer, és akár Los Angelest, Denvert vagy Chicagót is elérheti vele. A határozat egyhangú megszavazása és a kínai vétó elmaradása azt mutatja: jelentősen változott a határozott nyomásgyakorlástól eddig ódzkodó Peking hozzáállása. Kína tegnap külön is felszólította a KNDK-t, hogy tartsa be az ENSZ rendelkezéseit.
– Jelenleg nincs nagy kockázata az atomháborúnak – mondta tegnap Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatornán abból az alkalomból, hogy 72 évvel ezelőtt dobták le Hirosimában az első atombombát. Az Észak-Korea elleni szankciókról szólva úgy fogalmazott: nem optimista a hatékonyságukkal kapcsolatban, mert a büntetőintézkedések megkerülhetők.