Az egyik, széles körben elterjedt teória szerint az amerikai földrészt Ázsiából jött törzsek népesítették be, amelyek a Bering-szoros befagyott tengerén vándoroltak át. A Szibériát és Alaszkát összekötő tengerszoros évezredekkel ezelőtt ugyanis egy hatalmas jégmező volt, amelyen elvileg gyalogosan is át lehetett kelni. Tehát adott az egyszerű magyarázat Amerika benépesedésére. Ám a meteorológusok szerint az utolsó nagy jégkorszakban, úgy 12 600 évvel ezelőtt volt utoljára lehetőség a gyalogos átkelésre. Akkor miként találhattak 14 ezer, sőt 15 ezer éves emberi leleteket szerte Amerikában, kezdve az Egyesült Államok nyugati partvidékétől egészen Chiléig? Az utolsó jégkorszak előtt ugyanis megint csak nem lehetett gyalog átkelni.
A Nature folyóiratban egy nemzetközi tudóscsoport – kanadai, brit és dán kutatók – DNS-vizsgálatnak vetette alá a szoros környékéről származó mintákat. Növény- és állatvilág nyomai után kutattak, de semmilyen egyedet nem tudtak kimutatni. Eske Willerslev, a koppenhágai egyetem paleogenetikusa szerint „ahelyett, hogy a DNS-vizsgálatokkal egy adott faj után kutattunk volna, feltérképeztük az adott korban és az adott helyen létező egész ökoszisztémát. Amire rábukkantunk, az az, hogy 12 600 éve hihetetlen gyorsan alakult ki a sztyeppe, megjelent a növényvilág, illetve állatok, bölények, mamutok, rágcsálók népesítették be e vidéket. De előtte semmi sem volt ezen a területen.”
A tanulmányból az következik, hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató törzsek ezen az útvonalon nem tudtak tápanyaghoz jutni. A kutatók szerint gyalogosan az 1600 kilométeres szoros akkoriban leküzdhetetlen volt, ugyanis a „bevándorlók” nem tudtak volna a hosszú útra elegendő mennyiségű élelmet magukkal vinni. Ez a DNS-mintákon alapuló eredmény ugyancsak megerősíti azt a feltételezést, hogy az első embercsoportok a Csendes-óceán felől jőve, a partvidéket követve, hajóval érkeztek Amerikába, ahol benépesítették a területet Alaszkától egészen a földrész déli feléig. Ez azért is valószínűbb, mert az óceán kimeríthetetlen élelemforrással szolgált az embereknek. Így megmagyarázhatók azok a leletek is, amelyek korát ezer-kétezer évvel korábbra teszik.
A nemzetközi tudóscsoport szerint jelenleg ez a közlekedési út tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. De az elmélet második felét – az érkezés irányát – is tudományosan igazolni kellene, ami igen nagy nehézségekbe ütközik. Az elmúlt évezredek alatt a tengerszint 66 méterrel emelkedett a vizsgált korhoz képest. A part menti leleteket ma már víz borítja, ami szinte lehetetlenné teszi a kutatást. A vita, hogy mely úton és mikor jelentek meg az emberek Amerikában, ezzel az új elmélettel sem zárult le, de talán közelebb kerültünk a megoldáshoz.