Az államfő ezzel feltehetően arra célzott, hogy Bozo Petrov, a választásokon harmadik helyen végzett Híd Függetlenek Listája (Most) párt elnöke garanciát kért azoktól, akik a kormányalakításhoz pártja segítségét kérik. Petrov öt napot adott a vezető pártoknak, hogy elfogadják pártjának korábban megfogalmazott követeléseit.
A köztársasági elnök szerint az alacsony – 52 százalékos – részvételi arány egyfajta figyelmeztető üzenet volt a szavazók részéről.
„A megválasztott parlamenti képviselőknek felelősségteljesebben kell végezniük munkájukat, hogy visszaszerezzék az emberek bizalmát” – hangsúlyozta.
Bejelentette: amint megkapja az országos választási bizottság hivatalos jelentését, megkezdi a konzultációkat a kormányalakításról a parlamentbe bejutott pártokkal.
Mint fogalmazott: nincs idő politikai fondorlatokra, „tehetséges és határozott vezetésre van szükség”.
Elégedettségét fejezte ki a kampánnyal kapcsolatban, amely szerinte néhány elfogadhatatlan kijelentésen túl nem volt megosztó.
„A jelenlegi kampány erőteljes, demokratikus előrelépésnek számít, mert az egzisztenciális kérdésekről szólt, és nem a megosztottságra helyezte a hangsúlyt” – húzta alá.
A államfő külön gratulált a Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ), amely relatív győztese lett az előre hozott választásoknak. Grabar-Kitarovic várhatóan Andrej Plenkovicot, a HDZ miniszterelnök-jelöltjét bízza majd meg a kormányalakítással, amennyiben az rövid időn belül össze tudja gyűjteni a kabinet megalakításához szükséges 76 szavazatot.
A választási eredmények százszázalékos feldolgozottsága alapján a HDZ a diaszpóra képviselőivel együtt 61, az SDP irányította koalíció pedig 54 mandátumot szerzett vasárnap a 151 tagú törvényhozásban. Így sem a HDZ, sem az SDP nem tud önállóan kormányt alakítani, mivel egyikük sem tudott elegendő szavazatot begyűjteni.
A tavaly november 8-i választásokon a két nagy párt fej fej mellett végzett, és egyaránt 56 mandátumot szerzett. A HDZ csak a parlamentbe akkor újonnan, protesztpártként bekerült Híd segítségével tudott kormányt alakítani, ám a két párt közötti nézetkülönbségek végül Tihomir Oreskovic technokrata kormányfő elleni bizalmatlansági indítványhoz, illetve kormányának bukásához vezettek.