A Northern Ireland Life and Times közvélemény-kutató intézet hét végén közzétett, tavaly szeptember és december között készített felmérése szerint 14-ről 19 százalékra növekedett azok aránya, akik az Ír-sziget megosztottságának végét akarják. Az északír polgárháborút 1998-ban lezáró nagypénteki békemegállapodás óta folyamatosan csökkent az újraegyesülés – főleg katolikus – híveinek a száma. A katolikus pártok vezetői a brit EU-tagság megszüntetését eredményező népszavazás után arra figyelmeztettek, hogy hamarosan napirendre kerülhet Észak-Írország kiválása az Egyesült Királyságból. A referendumon szavazó északírek többsége – 55,8 százaléka – ugyanis az Európai Unióban való maradást választotta. A politikusok vészjósló üzenetei ellenére a most közzétett felmérés azt mutatja, hogy az északírek nagy többsége továbbra is az Egyesült Királyság állampolgára akar maradni, igaz, arányuk egy év alatt 70-ről 66 százalékra csökkent.
A nagypénteki megállapodás és a feszültség kiéleződése miatt azonban egyre többen aggódnak Észak-Írországban azóta, hogy Theresa May brit miniszterelnök bejelentette, az északír protestáns Demokratikus Unionista Párttal (DUP) készül kormányzati együttműködési megállapodást kötni. Ismeretes, a június 8-i brit választások eredményeképpen a Theresa May vezette Konzervatív Párt elvesztette abszolút többségét a londoni parlament alsóházában, ezért koalíciós partnert kell keresnie. Minden bizonnyal hamarosan összefog a DUP-vel, amely sarkalatos kérdésekben és bizalmi szavazásokon kívülről fog támogatást nyújtani a kisebbségi konzervatív kormánynak. A nacionalista katolikus Sinn Féin és más északír pártok a napokban azzal vádolták meg a brit Konzervatív Pártot, hogy feladja London pártatlanságát azért, hogy hatalmon maradhasson. A nagypénteki békemegállapodás értelmében ugyanis nemzeti megbékélésen alapuló koalíciós kormány van Belfastban, amelyet a britpárti, unionista protestáns, valamint az Írország egyesülésére törekvő katolikus közösségek pártjai alkotnak. A békemegállapodás szerint a brit kormánynak pártatlannak kell maradnia Észak-Írországban.
Tárgyalások
Ma Brüsszelben megkezdődnek a lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerinti tárgyalások az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból. Michel Barnier, az Európai Bizottság (EB) brexitügyi főtárgyalója és David Davis brit brexitügyi miniszter múlt csütörtökön megállapodott a kilépési tárgyalások megkezdésének időpontjában. Az első tárgyalás 11 órakor kezdődik az EB épületében. A találkozón az állampolgárok jogaira, a pénzügyi rendezésre, az északír határ-, valamint néhány, a kiválással kapcsolatos más kérdésre fognak összpontosítani. (MTI)