Bár az amerikai republikánusok és a Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormány híveinek körében mindig is akadtak éles bírálói a Teheránnal 2015-ben megkötött nukleáris egyezménynek, nem túlzás azt állítani, hogy Donald Trump az egész világ meggyőződésével ellentétes döntést hozott a minap, amikor kampányígéretét betartva bejelentette, egyoldalúan kilépteti az Egyesült Államokat az Iránnal kötött többhatalmi egyezményből.
A Barack Obama elnöksége alatt tető alá hozott – az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió által is aláírt – atomalku jövőjét illetően számos megválaszolatlan kérdés és bizonytalanság merült fel a napokban, noha egy dolog biztosnak látszik: a nemzetközi közösség tagjai egytől egyig tartanák magukat a megállapodáshoz – az Egyesült Államok nélkül is.
Nem véletlen tehát, hogy London, Berlin és Párizs képviselői már ma teheráni diplomatákkal tárgyalnak, hogy biztosítsák az iszlám köztársaságot az egyezményhez való lojalitásukról és arról, hogy eszük ágában sincs gazdasági szankciókat alkalmazni Irán ellen.
Azonban azt látni, hogy egyelőre senki nem tudja, milyen következményei lesznek Trump döntésének, főleg azért, mert az amerikai elnök a beszédében nem mondott semmi konkrétumot, nem mutatott be egy átgondolt tervet, hogy miként tovább, így pedig nincs semmi helyette – fogalmazott lapunknak N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-kutató.
A szakértő szerint Trump ezzel egy kiszámíthatatlan pályára sodorta az Egyesült Államokat, hiszen az egész nemzetközi közösség akaratával szembemenő döntés sokkal jobban elszigeteli Amerikát a saját fontos európai szövetségeseitől, mint amennyire az amerikai szankciók izolálják az iszlám köztársaságot.
A többi országot ugyanis nem kényszerítheti Washington az Iránnal szembeni szankciók visszaállítására – tette hozzá N. Rózsa Erzsébet. Mint mondta, az is aggályokat vet fel, hogy az amerikai elnök saját nemzetbiztonsági tisztviselőinek véleményét is figyelmen kívül hagyta, hiszen James Mattis védelmi miniszter is már-már unalomig ismételte, amerikai nemzetbiztonsági érdek az alku fenntartása. Ezzel a döntéssel ráadásul Trump egy újabb lépést tett hátrafelé, ami az amerikai közel-keleti politikát illeti, hiszen Irán erős játékos a térségben – tette hozzá.
Amit egyébként az amerikai elnök számon kér az iszlám köztársaságon, azok olyan dolgok, amelyek egyáltalán nem is szerepelnek az alkuban – magyarázta a kutató. Mint mondta, akkor is egyértelmű volt, hogy maradtak vitás kérdések, de az alku azt a célt szolgálta, hogy megakadályozzák Irán nukleáris fegyverkezését, ez a feltétel pedig teljesült. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentései ugyanis rendre bizonyítják, hogy Irán maradéktalanul teljesít minden feltételt – tette hozzá.
A 2015-ös alku részletei
1. Irán foglalkozhat urándúsítással és megtarthatja nukleáris infrastruktúrájának egy részét is, de nemzetközileg ellenőrzött keretek között. 2. Az ENSZ megfigyelői kérhetik Irántól, hogy vizsgálódhassanak iráni katonai helyszíneken. Teherán viszont arra jogosult, hogy bizonyos esetekben elutasítsa az ENSZ kéréseit, ekkor bíróság elé kerül az ügy. 3. Irán ígéretet tesz, hogy az urándúsításhoz használatos centrifugák számát tíz éven belül kétharmadára csökkenti, vagyis atomprogramját a 10-15 évvel korábbi szintre viszi le. 4. Az Irán elleni nemzetközi szankciókat lépésenként feloldják, azonban ha az ország vét a rögzített kötelezettségei ellen, a büntetőintézkedések ismételten életbe lépnek. A Teherán által vállaltak betartását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzi, amely a minap kimondta: Irán eleget tett a követelményeknek.