Ott nem az jelenti a problémát, hogy a hívek ne értenének egyet a konzervatív nézőponttal a szexualitást vagy a melegházasságot illetően, a déli országok katolikus hívei inkább közvetlenebb kapcsolatot keresnek Istennel, illetve közelebb állnak hozzájuk a protestáns felekezetek vallási rituáléi, mint a régimódi katolikus szertartások, ezért sokan az újprotestáns egyházak felé fordulnak. A kutatások viharos átalakulást mutatnak: míg csupán minden tizedik felnőtt dél-amerikait neveltek protestánsként, mára minden ötödik vallja magát annak. Az átalakulás minden korcsoportban jelen van, de legfőképpen a 25 év alattiak váltanak vallást. „A múltban Latin-Amerikában teljesen a katolicizmus dominált” – fogalmaz tanulmányában egy chilei kutatócsoport. „Mára olyan régióvá vált, amelyben egyértelműen több vallás is jelen van.” Míg az előző évszázad végén a lakosok 90 százaléka katolikus volt, mára ez 69 százalékra csökkent. Mexikó és a Dominikai Köztársaság kivételével minden országban csökkent a katolikusok, és nőtt az evangélikus hívők száma. Bár tizenkét latin-amerikai országban továbbra is a katolikusok vannak többségben, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Uruguay már elvesztette a katolikus többségét, írja a Latinobarometro felmérése.
Nem csoda hát, hogy az argentin származású katolikus egyházfő testesíti meg a katolicizmus latin-amerikai reménységét. Az, hogy az úgynevezett Ferenc-effektus mennyire tudja ellensúlyozni a protestáns hit felé fordulást, még a jövő zenéje. Az mindenesetre biztos, hogy a „jófej pápa” emberközeli stílusa a latin kontinensen is segíti a katolikusok megtartását. Az egykori Buenos Aires-i jezsuita pap hangnemváltása ugyanis nemcsak a katolikus fiatalokat fordította újra az egyház felé, hanem a homoszexuálisok és az ateisták szimpátiáját is elnyerte.
A szerény életmódot folytató, de rendszeresen tweetelő, fiatalokkal szelfiző, ugyanakkor a Vatikán belső problémái, így az átláthatatlan pénzügyek vagy a pedofília kérdésében ellentmondást nem tűrő pápa nem véletlenül került a Rolling Stone magazin címlapjára, s nem véletlenül választotta a Time magazin sem az év emberének. A hangnemváltásra pedig mindenképp szükség volt, hiszen bár a latin társadalmak tradicionálisan vallásosak, egyre inkább igénylik a modern kihívásokra adott válaszokat. A brazil keresztény csoportok például már évekkel ezelőtt létrehozták az „I want Church” mozgalmat, amely a közösségi oldalakon generál építő jellegű vitákat az elavult gondolkodásmóddal és vallási rítusokkal kapcsolatban.
Lassulhat az iszlám terjedése
A hódító vallásként emlegetett iszlám a kutatók szerint egyrészt annak köszönheti gyors terjedését századunkban, hogy a muszlim családokban minden nőnek átlagosan három gyermeke születik; összehasonlításképpen Európában ez az adat 2013-ban 1,55 volt. Emellett a muszlim vallásúak átlagéletkoruk alapján fiatalabbak, mint más vallások követői, minden harmadik 15 év alatti. Harmadrészt pedig e vallás követői másoknál jobban megőrzik hitüket, ugyanis a más vallásra való áttérés vagy a hit elhagyása az egyik legnagyobb bűnnek számít: több országban tiltott, és akár halálbüntetéssel is járhat. Ezek a jellemzők nem véletlenül vetítik előre a képet, hogy a század végére a Föld lakosságának legnagyobb vallási csoportját az iszlám hitűek alkotják majd. A kutatók szerint azonban a muszlimok javuló életkörülményeinek, a közoktatásnak és a foglalkoztatás növekedésének köszönhetően a most prognosztizált trendek más irányt vehetnek. Az elmélettel kapcsolatban több kritikus is kiemelte, hogy az előrejelzések nem kalkulálnak a gazdasági mutatók változásával, márpedig egy gazdasági válság, rosszabb esetben háborúk vagy az éghajlatváltozás okozta katasztrófák is jelentősen befolyásolhatják ezeket a változókat.