Ázsiában és Afrikában a teherhordó állatok több ezer év óta segítik az embereket, a legnagyobb háziasított állat éppen a dromedár. A kutatók 1100 ilyen állat genetikai állományát hasonlították össze több ezer éve élt vad és háziasított példányok génkészletével. Megállapították, hogy az egypúpú tevék genetikai sokszínűsége összefügg azzal, hogy szállítóeszközként használták őket.
Azaz az egymástól távoli pontok között terheket cipelő állatok nemcsak a terményeket vitték ide-oda, hanem a génkészletüket is. Ez a vándorlás tartotta fenn a genetikai sokszínűséget, egyetlen, Kelet-Afrikában élő tevepopuláció kivételével.
Ezt a csoportot földrajzi és kulturális akadályok zárták el a külvilágtól – olvasható a Phys.org-on. A vándorlás ugyanakkor megnehezítette annak meghatározását, hogy hol háziasították először a dromedárt.
Burger munkatársaival hétezer éves vadon élő, illetve háziasított példányok csontjaiból származó DNS-t hasonlítottak össze a ma élő utódok genetikai készletével. Így derült ki, hogy ezeket az állatokat először az Arab-félsziget délkeleti részén domesztikálták. A kutatók szerint a mai dromedárok vadon élő őse a háziasítás kezdete után mintegy kétezer évvel halt ki.