Megjegyezték, hogy a tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását. Megerősítették, hogy az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható.
A grémium fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját, emellett a 2018 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően a monetáris tanács keddi ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt.
Az első negyedévben az átlagos kiszorított likviditás meghaladta a monetáris tanács által decemberben meghatározott 400-600 milliárd forintos értéket – szögezték le utalva rá, hogy a nagyobb keretre a laza monetáris kondíciók fenntartása érdekében volt szükség.
Annak érdekében, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, a jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt hosszú ideig kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik – jegyezték meg.
Az új eszközök hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához és a pénzügyi stabilitás javulásához – emelték ki az indoklásban.
Az inflációról a közleményben a monetáris tanács megállapítja: az 1,9 százalékos februári infláció és a 2,4 százalékos előző havi maginfláció is megfelelt a jegybanki várakozásnak.
A monetáris tanács kiemelte: a hazai foglalkoztatás bővülése, a feszes munkaerőpiac, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a bérek általános, dinamikus növekedését okozták, ami az idei év elején is jellemző maradt. Várakozásukkal összhangban a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás továbbra sem azonosítható – tették hozzá.
Az MNB aktuális prognózisa szerint a fogyasztóiár-index a következő hónapokban is a toleranciasáv alsó felében alakul. Középtávon az élénk belső kereslet és a bérköltségek emelkedése a hazai maginfláció emelkedésének irányába hatnak. Ugyanakkor az árszínvonal emelkedését a mérsékelt külső infláció és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a fokozatos munkáltatóijárulék-mérséklések, illetve az idei évi áfakulcs-csökkentések is lassítják – tették hozzá.
A kedden közzétett inflációs előrejelzésében az MNB inflációs várakozása nem változott, az idén 2,5 százalék, jövőre 2,9 százalék, 2020-ra 3,0 százalékos inflációval számol a jegybank. A jegybank ugyanakkor emelte GDP-előrejelzését: az idén a korábban várt 3,9 százalékkal szemben 4,2 százalékos bővülést várnak, a jövő évi növekedési előrejelzését pedig 3,3 százalékra emelte a korábban várt 3,2-ről.
Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az európai uniós források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A növekedéshez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány programjai – húzták alá. Megjegyezték, 2019-től fokozatosan lassul a gazdasági növekedés. A belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul – állapították meg a közleményben.
Előretekintve a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének, és úgy látják, az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése a következő hónapokban is folytatódik. A folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege ugyanakkor szerintük a 2016-os 6 százalékos historikus csúcsról az erősödő belső kereslet hatására az idén 2 százalék alá mérséklődik. Azt is hozzátették, hogy a fizetési mérleg hosszabb távon pozitív tartományban marad.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a kockázati mutatók összességében emelkedtek – állapította meg a testület, amelynek tagjai szerint a kockázatvállalási hajlandóságot a globálisan meghatározó jegybankok jövőbeli monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták leginkább.
A monetáris tanács arra is felhívta a figyelmet: a régió országaiban várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik.
Az elmúlt hónapokban a piac által árazott hozamgörbe rövid oldala felfelé tolódott, miközben a laza monetáris kondíciók tartós tartására vonatkozó jegybanki iránymutatás nem változott – jegyezték meg a közleményben. Azt is hozzátették: a hazai hosszú felárak az év elején megfigyelt nemzetközi hozamemelkedéssel párhuzamosan nőttek, hosszabb horizonton vizsgálva azonban az euróövezeti és régiós hozamokhoz viszonyított felárak érdemben csökkentek.