Az idei esztendő befektetői kilátásait latolgatva a K&H befektetési szakemberei a minap publikálták összeállításukat: ebből kiderül, hogy melyek azok a gazdasági események, amelyek bekövetkezése ugyan meglepetésként érné a piacokat, mégsem zárhatók ki teljesen. A pénzügyi szakértők az egyes események megvalósulását más és más valószínűségi értékkel jelölték, ennek ellenére egyenként is jelentős súllyal bírhatnak a jövő gazdasági eseményeinek alakulásában.
A K&H befektetési előrejelzése szerint annak a valószínűsége, hogy idén nem emel kamatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, 40 százalékra tehető. Ezzel a szóban forgó tétel a lista élén, a „legbiztosabb” jóslatként szerepel. Emlékezetes, hogy a Fed tavaly a korábbi előrejelzéseknél is gyorsabb ütemben növelte az amerikai alapkamatot, és az alapforgatókönyv szerint ez 2019-ben is folytatódhat. Ennek jó oka van: az USA bővülése továbbra is 2–3 százalék között várható, a Fed bankárai pedig újabb muníciót gyűjthetnek az alapkamat emelésével, hogy a gazdasági ciklus fordulása esetén legyen eszközük további élénkítésre. Ugyanakkor a Fed elnöke, Jerome Powell legutóbbi nyilatkozata szerint az alapkamat szintje már közel jár az egyensúlyi szinthez, így az sem kizárt, hogy idén mégis változatlanul marad a meghatározó ráta.
Egyharmad, azaz 33 százalékos esélyt adnak a befektetési szakemberek annak, hogy a nagy nemzetközi hitelminősítők idén sem javítanak a magyar adósbesoroláson. Mint ismert, 2016-ban mind a három nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába javította Magyarország adósminősítését, 2017 és 2018 azonban nem hozott további változást, holott a befektetésre javasolt adósminősítéshez már 2017 óta pozitív kilátásokat rendelt a Standard & Poor’s és a Fitch is.
2018 első fél éve enyhe emelkedést hozott Magyarország GDP-arányos adósságrátájában, de a kedvező hazai növekedés segítségével év végére minden bizonnyal ismét csökkenő tendenciát mutat majd az adósságpályánk, így ennek tükrében igen meglepő lenne, ha 2019-ben sem javítana egyik hitelminősítő sem az osztályzatunkon.
Kitart a jegybank
Úgy tűnik, az MNB, ameddig csak lehet, kitart az alacsony alapkamat mellett, főleg hogy a piacon elérhető kamatok jelenleg messze a 0,9 százalékos jegybanki irányadó ráta szintje alatt vannak. Az MNB tervét az infláció elszállása akadályozhatja meg, esetleg az, ha az Európai Központi Bank korábban kezdi emelni az alapkamat szintjét. Egyelőre mindkettőnek kevés az esélye, hiszen a tavaly októberig folyamatosan emelkedő infláció év végére visszaesett, és várhatóan idén is a jegybank toleranciasávján belül maradhat, míg az EKB korábban 2019 második felére várt kamatemelése egyre inkább áttolódik 2020-ra. Emiatt annak a forgatókönyvnek, hogy az MNB belátható időn belül kamatot emel, a K&H 22 százalékos esélyt ad.
Sok befektetőt és spekulánst izgathat az elemzői összeállításokban egyre gyakrabban szereplő felvetés, amely a dollár és az euró értékének kiegyenlítődését valószínűsíti. A belga tulajdonú magyarországi bank befektetési szakemberei egy az öthöz eséllyel kalkulálnak ezzel a lehetőséggel.
Ebben vélhetően nem kis szerepe van a két kulcsdeviza tavaly befutott árfolyampályájának. Míg az esztendő elején az euró markáns erősödésére lehetett számítani, később ennek épp az ellenkezője következett be: az európai deviza 10 százalékkal gyengült a februári csúcsról. Idén viszont az euró és a dollár keresztárfolyamának emelkedését várja a piac, mivel egyre inkább csökkenhet a két gazdasági térség növekedési különbsége, emellett pedig a Fed üzenetei is egyre kevesebb kamatemelést jeleznek előre. Így valóban meglepetés volna, ha a dollár tovább erősödne, és elérné a paritást, azaz hogy ugyanannyit érjen az euró, mint a dollár.
Még kisebb esélyt – mindössze 18 százalékot – adnak a hozzáértők annak, hogy az idei év folyamán a 310-es szint alá erősödne a forint az euróval szemben. Pedig tavaly még annak a lehetőségét is megpendítették piaci megfigyelők, hogy akár a 300-as határ alá izmosodhat a magyar fizetőeszköz 2019-ben. S való igaz, hogy az erős gazdasági teljesítmény, illetve a többletes folyó fizetési mérleg a forint erősödésének irányába hat, ám a rendkívül laza monetáris politika fennmaradása továbbra is a gyengébb árfolyamot támogatja.
Mindezekkel együtt nem elképzelhetetlen, hogy fizetőeszközünk kismértékben erősödni tud idén, de a 310-es szint elérésére kevés esély van – áll a K&H összeállításában.
Kilengések az olajárban
A bank szakértői az egész világpiacot befolyásoló nemzetközi olajárakkal kapcsolatban mindössze 15 százalékos esélyt adnak annak, hogy az idei hónapok izgalommentes időszakot hoznak. Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy a kőolaj árfolyama jelentős, két számjegyű kilengéseket mutat a geopolitikai feszültségektől, az amerikai kitermelés folyamatos növekedésétől és az OPEC, azaz a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete ülésének eredményétől függően – fogalmaznak az elemzés készítői. Így 2019-ben is meglepetésnek tartanák, ha csupán egy szűk sávban maradna a Brent típusú olaj árfolyama. Ám miután az OPEC-országok 60 dollárnál alacsonyabb olajárnál várhatóan beavatkoznak, a 80 dollár közeli szinteken pedig a csökkenő kereslet már a globális gazdaságot is lassíthatja, így kis eséllyel előfordulhat, hogy a 60-70 dollár közötti szinteken stabilizálódik a fekete arany jegyzési ára.
Az elmúlt év egyik legforróbb témája az amerikai–kínai kereskedelmi konfliktus volt. Donald Trump oldaláról a novemberi időközi választások után sem állt be nagy változás, és Kína sem akart engedni. Rendszeresek voltak a nyilvánosságra kerülő, gyakran egymásnak is ellentmondó információk a témában, így nehéz lenne a konfliktus jövőbeni alakulásával kapcsolatban konkrét várakozásokat megfogalmazni. Habár a tavalyi év végére inkább az álláspontok közeledése volt jellemző, de meglepetés lenne, ha ez a viszály idén lezárulna. Az USA és Kína közötti kereskedelmi konfliktus nyugvópontra jutása kapcsán nem is számol 15 százaléknál nagyobb valószínűséggel a K&H befektetési csapata.
A német hozamokat eddig felfelé húzó európai gazdaság teljesítményében 2018 második felében törés következett be, és a kockázatok is megemelkedtek a brexittel kapcsolatos bizonytalanságok, illetve az Olaszországgal szembeni konfliktus miatt. Ezzel tavaly év végén ismét karnyújtásnyi távolságba került a negatív 10 éves lejáratú német kötvényhozam, amire 2016 utolsó periódusa óta nem volt példa. Ahhoz azonban, hogy ténylegesen negatívba forduljon a német hozam, nagyon radikális fordulatnak kellene bekövetkeznie az európai gazdaságokban. Ez pedig egyelőre nem túl sanszos szcenárió, amelyben befektetési szakemberek nem is látnak 10 százaléknál nagyobb potenciált.
Árnyalt a kép
Háromévnyi két számjegyű növekedése után 2018-ban mérsékeltebb erősödéssel zárta az évet a BUX index. A kilátások alapján a hazai és régiós gazdasági környezet 2019-ben is kedvező maradhat, így idén is folytatódhat az emelkedő trend: a korábbi évek 11-12-es árfolyam/nyereség szorzójával már bőven 40 ezer feletti index célérték és 5-10 százalékos emelkedés jöhet – állítják a tőkepiaci elemzők. – Ám ha Trump továbbra is a vámok embereként pozicionálja magát, illetve Európában olyan politikai változások miatt kell aggódniuk a piacoknak, mint a brexit, az EP-választások vagy az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság elnökének kinevezése, akkor a BUX sem mentesül a feltörekvő piaci eladási hullámtól, ami akár egy 10 százalék feletti korrekciót is eredményezhet – áll a szakmai előrejelzésben.
S hogy valóban recesszióba fordul-e idén a világgazdaság, aminek bekövetkezését egyre gyakrabban és egyre többen pedzegetik, arra a magyarországi banknál mindössze öt százalékban mernének fogadni. Bár igaz, hogy tavaly 3,7 százalékkal bővült a világgazdaság, az idei évvel kapcsolatban azonban egyre több negatív vélemény lát napvilágot. A pesszimista világképet azzal indokolják, hogy csökken a jegybankok által nyújtott támogatás, a rövid távú kötvények hozama meghaladja a hosszú távú papírokét, Kínában változik a gazdaság szerkezete, kereskedelmi háború fenyeget és gyengül az EU-tagállamok közötti együttműködés. Habár mindegyikben van némi igazság, ennél árnyaltabb a kép – hívják fel a szakértők a figyelmet. Ennek tükrében kicsi az esélye annak, hogy a világgazdaság idén recesszióba fordul.