Kedden az ünnepi leállás utáni első kerekedési napon ismét 308-309 körüli szintre erősödött a forint árfolyama az euróval szemben, és a dollár is jól szerepelt. Pusztán ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel az ünnepi időszakban rendre alacsony a forgalom. Azonban a legújabb kereskedési adatok jól illeszkednek abba a várható erősödési pályába, amit a külső környezet is támogat: a magyar fizetőeszköz pozitív irányú leválását a legtöbb fejlődő piaci deviza kereskedési trendjéről, aminek jelentős részben a belső gazdasági folyamatok biztosítják az alapját.
A dollár az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve legutóbbi, illetve várható további kamatemelései miatt erősödik, ám a magyar gazdaság számára jóval fontosabb euróval szembeni forintárfolyam-emelkedésnek jelen állás szerint csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tud gátat szabni.
A piacon többen úgy tartják, hogy a jegybank nem akar erős forintot, és tesz is ennek érdekében. Elemzők gyakran ezzel magyarázzák, hogy a forint továbbra sem tud számottevően erősödni, noha ez lenne az észszerű pálya. Az MNB szempontjából ezt a vélelmezett politikát egyrészt a jegybanki eredményjavítás érdekében tartják fontosnak, amit a devizatartalékon lehet elérni egy gyengébb forintárfolyammal.
Másrészt az is elterjedt nézet, hogy a gyengébb forinttal az exportáló cégeket támogatná az MNB, ezzel is élénkítve a gazdasági növekedést. A magyar jegybank minden ilyen álláspontot következetesen elutasít, illetve nem nyilatkoznak semmilyen vélt vagy valós piaci beavatkozásról. A hivatalos álláspont szerint az MNB az inflációra és az árstabilitásra figyel, árfolyamcélja nincs, a forint pillanatnyi erősségét vagy gyengeségét a piaci igények határozzák meg. Ezzel együtt is kiemelt cél, hogy az elérhető eszközeivel biztosítsa a piacon a forintbőséget, ami a forint gyengülése felé hat.
Megérheti felkeresni a pénzváltókat
Épp a karácsonyi ünnepek előtt tartott devizacsere-aukciót a jegybank, amelyen a 150 millió euró – átszámítva 46,5 milliárd forint – felajánlott mennyiségre 648 millió euró, vagyis 201 milliárd forint értékben adtak be ajánlatot a bankok. Az MNB szeptemberben jelentette be, hogy a három hónapos betét mennyiségi korlátozásához kapcsolódva, vagyis irányadó eszközének átalakítása miatt fellépő likviditási bizonytalanságok kezelésére finomhangoló eszközöket hoz létre. Ezzel is a forintmennyiség bővül. Továbbá az MNB kommunikációja szerint figyelemmel kíséri a likviditási folyamatokat, és amennyiben érdemi és tartós eltérést tapasztal, kész további tendereket tartani.
Egyúttal az is elterjedt elemzői nézet, hogy a jegybank nélkül drámai erősödés következhetne be a forint árfolyamában. A stabil költségvetési helyzetnek köszönhetően, a szintén stabilnak ígérkező évi 3 százalék körüli várható gazdasági bővülés mellett elméletileg 270–280 körüli árfolyamszintek lehetnének az euróval szemben, illetve néhány éven belül ez is lehet a tényleges helyzet.
Ezt támasztja alá az idei rekordmértékű külkereskedelmi többlet, vagyis az ország tetemes külső finanszírozási képessége.
Emiatt is lehet rekordalacsony szinten a költségvetési hiány, ami a kormányzati többletköltések nélkül akár egy százalék alatt is lehetne az év végére.
