Varga Mihály tárcavezető az esemény után elmondta: a kibocsátás jelképes jelentőségű, mivel nem nagy összegről van szó, mégis azt a fontos üzenetet közvetíti, hogy Kínával hosszú távon is számolni kell. Egyre több ország és nemzetközi intézmény tartalékalapjában jelenik meg a jüan, és Magyarország is ezért mérte be ezt a piacot – magyarázta a miniszter.
Hozzátette: a korábbi időszakokkal ellentétben a magyar kötvényeket ma már olyan befektetők keresik, akik hosszú távra tervezik a papírok megtartását, és különösen kedvező, hogy az intézményi befektetők között nyugdíjalapok is vannak.
Arra a kérdésre, hogy a jüankötvény befektetői kereslete milyen földrajzi megoszlású, Varga Mihály azt mondta: Európából és az angolszász régióból jegyezték le a kibocsátást. A miniszternek feltették azt a kérdést is, hogy a kormány tervezi-e pandakötvény (jüanban denominált kötvény, amelyet nem kínai szervezetek bocsátanak ki) kibocsátását is közvetlenül a kínai piacon.
A tárcavezető erre jelezte: a mostani jüankibocsátás partnere, a Bank of China felajánlotta ezt a lehetőséget. Egy ilyen kibocsátás jóval alacsonyabb hozammal kecsegtetne, olcsóbb piaci forrásbevonást tenne lehetővé Magyarországnak.
