Júniusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a naptárhatástól megtisztítva 6,0 százalékkal nőtt. Az első fél évben a forgalom 4,0 százalékkal emelkedett, a naptárhatástól megtisztított mutató 3,9 százalékos növekedést jelez a múlt év azonos időszakához viszonyítva – jelentette tegnap első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatokból kiderül, hogy a növekedés üteme lényegében a májusban elért szinten maradt, amikor a nyers adat szerint 6,0, naptárhatástól megtisztítva 5,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene.
A KSH szerint a vizsgált időszakban is a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalma mutatta a legnagyobb, 8,5 százalékos növekedést, bár némiképp elmaradt az előző havi 10,3 százaléktól. Az üzemanyag-eladások éves növekedési üteme viszont a májusi 4,3 százalékról 5,1 százalékra gyorsult a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben is nagyobb, 4,1 százalékos növekedést mért a hivatal az előző havi 2,3 százalékhoz képest. Az első fél évben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 6,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
A Takarékbank szerint a júniusi emelkedés meghaladta a várakozásokat. Suppan Gergely vezető elemző szerint az eladási dinamika gyorsulása viszont várható volt a bérek áprilisi jelentős megugrását követően, míg májusban folytatódott a bérek erőteljes növekedése. Jelezte: a második negyedévben összességében mind éves, mind negyedéves alapon gyorsult a kiskereskedelmi forgalom, így erőteljesebben járulhatott hozzá a második negyedéves GDP növekedéséhez. Az idén várhatóan 10 százalék feletti reálbér-növekedés, az előző hónapokban 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése a következő hónapokban tartósan magas szinten tarthatja a kiskereskedelmi forgalom bővülési ütemét, így idén 4,5-5 százalékos növekedésre számíthatunk a kiskereskedelemben.
A Takarékbank szerint a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások az év második felében várható átadási hulláma is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, a belföldi turizmus, a szabadidő, a szórakozás és egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. 2010 óta 22,4 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiskereskedelmi adatok mintha elkezdték volna tükrözni az erős bérdinamikát és az emelkedő fogyasztói bizalmat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium azt emelte ki, hogy 48 hónapja folyamatosan emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, ezen belül a júniusi bővülés elsősorban az év elején életbe lépett minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum emelésének köszönhető. Marczinkó Zoltán, a tárca kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán arról is beszélt, hogy nagyon jók az esélyek arra, hogy a fogyasztással együtt a kiskereskedelmi forgalom is növekvő tendenciát mutasson az év hátralévő részében, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése 2018-ban is folytatódik majd. A júniusi kiskereskedelmi forgalomról augusztus 23-án közli a részletes adatokat második becslése alapján a KSH.
Növekvő forgalom az EU-ban is Mind az euróövezetben, mind az unió egészében felgyorsult júniusban a kiskereskedelmi forgalom növekedésének üteme – mutatják az Eurostat adatai. Az EU-ban az előző hónaphoz viszonyítva, szezonálisan kiigazítva 0,4 százalékkal, az eurózónában pedig 0,5 százalékkal bővült a kiskereskedelem volumene júniusban, szemben a májusi 0,3 százalékos, illetve 0,4 százalékos növekedéssel. Tavaly júniushoz viszonyítva mindkét övezetben 3,1 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom. Tavaly júniushoz képest 10,2 százalékkal Szlovénia vezeti a növekedési listát, megelőzve Horvátországot (8,2 százalék) és Szlovákiát (8,1 százalék).