Tűzszünetet kötött az Egyesült Államok és Kína a két ország között zajló kereskedelmi háborúban. Donald Trump és Hszi Csin-ping (Xi Jinping) a hét végi G20-csúcson Argentínában megállapodtak, így az USA nem emel további kétszázmilliárd dollár értékű kínai termékre védővámot januártól. Az eredeti tervek szerint a mostani tízszázalékos szintről jövő év elejére 25 százalékra nőtt volna a behozatali felár, ettől a további tárgyalások sikerének tükrében tekint el az amerikai adminisztráció.
Mint az a Fehér Ház által kiadott tájékoztatásból kiolvasható, Kína bizonyult engedékenyebbnek. Hszi Csin-ping vállalást tett, hogy a két ország közötti kereskedelmi egyensúly javítása érdekében jelentős mennyiségben vásárolnak mezőgazdasági, energetikai és ipari termékeket amerikai előállítóktól. A felek jövő év január 1-jéig kell hogy megegyezzenek a végleges feltételekben, amennyiben addig nincs végső döntés, a vámok a korábban meghatározott terv szerint emelkednek 2019-ben.
A Trump által indított védővám-hadakozás számos problémát felvet a nemzetközi gazdaságban. Miután az Egyesült Államok össztermékének nyolcvan százalékát a szolgáltatások adják és nem a termékek, nehéz feladat előállítani a Fehér Ház által kívánt állapotot, vagyis a külkereskedelmi mérleghiány korrekcióját. Már csak azért is, mert Kínának nagyon más a gazdasági berendezkedése; ott sokkal nagyobb jelentősége van az előállított termékek exportálásának. Mivel a nyersanyag behozatalára is kiterjed a védővám, sok szempontból praktikusan hazai vállalatainak termel többletadót az amerikai adminisztráció, miközben válaszlépésként a külpiacok, például az Európai Unió is protekcionista intézkedésekkel válaszol az amúgy is érvényben lévő vámszabályok mellé.
Jelenleg kifejezetten jó növekedési és munkaerőpiaci adatok jelennek meg Amerikában. Ebből a közgazdászok arra is következtetnek, hogy mostanra a felívelő gazdasági ciklusnak a végére is értek, ezért is folytatja az USA jegybankjának szerepét ellátó Federal Reserve – Trump rosszallása mellett – a kamatok emelését. A mostani megállapodás várhatóan kedvező hangulatot eredményez a heti kereskedésben, ami a részvények árában is megmutatkozik.
A magyar gazdaságot mindez legérzékenyebben a németekhez való kötődés miatt érinti. Az USA fémanyag- és autóipari védővámjai az unión belül leginkább legnagyobb külkereskedelmi partnerünknek fájhat, ami értelemszerűen a magyarországi autógyárak termelését is meghatározza. Amennyiben Kína a protekcionizmus miatt kiszorulna az Egyesült Államokból, akkor más piacot, vélhetően Európát célozná meg, mindez pedig az itteni termelők számára nehezen kezelhető változást hozhatna a piaci versenyben.
G20: KOMPROMISSZUMOS ZÁRÓNYILATKOZAT
Élénkíteni kell a világkereskedelmet, és ennek megfelelően megújítani a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) – e gondolat jegyében született meg a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletének résztvevői által kompromisszumos formában megfogalmazott közös zárónyilatkozat. A dokumentum elismeri a multilaterális kereskedelmi rendszer eredményeit, ugyanakkor megállapítja, a G20 vezetői pedig megfogadták, hogy folyatják a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket, miközben támogatják a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést. Az Egyesült Államok külön bekezdésben szögezte le, hogy elutasítja a párizsi megállapodást, és nyomatékosította, hogy a természet védelme mellett továbbra is az összes elérhető technológia és energiaforrás felhasználását tervezi. A G20 ígéretet tett a technológia adta lehetőségek kihasználására a gazdasági növekedés és termelőképesség érdekében, ami jobb munka- és életkörülményekhez vezethet. Közölték: intézkedéseket hoznak a mikro-, kis- és középvállakozások, a digitális kormányzás, illetve a digitalizáció alkalmazásának fejlesztésére.