Mind jelentősebb szerepet tölthet be az egyes települések hőellátásában a helyben keletkező energia hasznosítása, elsősorban azért, mert a földgázt és a kőolajat hőtermelésre felhasználni nagy pazarlás, a szénerőművek pedig a közeljövőben leállhatnak – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a témában tartott konferencián.
A helyben keletkező energiaforrások már ismertek: a biogáz, a biomassza, a geotermia, valamint a hulladékhő hasznosítására számos jó példa van már, ugyanakkor az ágazat még mindig gyerekcipőben jár.
A jelenleg futó európai uniós költségvetési ciklusban 750 milliárd forint áll rendelkezésre kutatási, fejlesztési és innovációs célokra, amelyből 500 milliárd támogatás, a fennmaradó összeg pedig pénzügyi eszköz, vagyis visszatérítendő támogatás – emlékeztetett Pálinkás József, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezekből a keretekből nem utalnak gyártási kapacitásfejlesztésre, azokat ugyanis a gazdaságfejlesztési források hivatottak támogatni. A Nemzeti megújuló energia cselekvési terv 2020-ig 14,65 százalékos részarányt célzott meg a megújuló energiák évente mintegy 6 petajoule-nyi növelésével, ehhez képest most, félidőben elmaradásban vagyunk – áll a tudományos állásfoglalásban. Az elmaradás fő oka, hogy a zöldenergiák hasznosítása nem épült be szervesen a nemzetgazdaság fejlesztésébe és a társadalmi gondolkodásba. A nyolc tudományos társaság által az ütemterv megtartása érdekében – 40 éves távra – megfogalmazott ajánlásban foglalt elvek alapján a mérnöki tervezés, az építőipar, az épületgépészet, az eszközgyártás, a primőr kertészet és a gyógyturizmus, valamint a regionális biomassza-termelés terén mintegy 150 ezer új munkahely létesülhet, a GDP fenntartható, 1,2–3 százalékos éves növekedése mellett.
A tanulmány szerint a kormányzati célokkal összhangban a biomasszát és a háztartási szilárd hulladékot, a földhőt, valamint a napenergiát a hőellátásban célszerű hasznosítani. Az új energiastruktúra kialakításához fontos volna a települések helyi erőforrásaira alapozó energiastratégia kidolgozása, a végrehajtási operatív tervvel együtt.
A javaslatcsomag célszerűnek tartja a települési helyi hőellátási beruházások támogatásának növelését. Úgy számoltak, hogy összesen 3150 milliárd forint támogatással a 40 éves program megvalósítása egy évtizeddel rövidíthető lenne. A helyi energiaforrások bevonásával a hazai hőellátás szerkezete a program végére jelentősen átalakulna. A biomassza jelenlegi, 10 százalékos részesedése közel megötszöröződne, a napenergia 4 százalékot, a geotermia pedig 18 százalékot tenne ki a mostani, 0-1 százalékos részarányból. Ezzel párhuzamosan a földgáz felhasználásának aránya a jelenlegi 90 százalék körüliről egyharmadára mérséklődne.
Biogázerőmű épült a baranyai Vajszlón, a gázmotoros erőmű évente 4,5 gigawattóra áramot és 4,8 gigawattóra hőenergiát állít elő. Az ehhez szükséges 2,2 millió köbméter biogázt a környező állattartó telepeken képződő sertésalmos trágyából, növényi és élelmiszeripari hulladékokból nyeri. A működés nyomán keletkező évi közel 19 ezer köbméter végterméket biotrágyaként hasznosítják. Az erőmű a tervek szerint 25 éven át működik, évente 718 ezer köbméter földgázt vált ki és mintegy 17 ezer tonnával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Újraindult a folyamatos villamosenergia-termelés a szakolyi biomassza-erőműben, amely 2009-ben épült, de évek óta gazdasági gondokkal küzdött.
A tervezet hiányolja az átlátható, következetes és támogató jogszabályi környezetet, és elengedhetetlennek tartja a magas színvonalú szakmai, engedélyezési és ellenőrzési hátteret. Mint fogalmaztak: a program sikerességének alapfeltétele az állam mint szolgáltató megerősítése, a kiszámítható és folyamatos támogatási rendszer, valamint az elő- és részfinanszírozás biztosítása.
Mindezekkel párhuzamosan kiemelt szempont az épületek energiahatékonyságának növelése. Közel 4 millió ingatlan energetikai korszerűsítésével legalább harmadával csökkenthető a hőigény, ami országosan 100 petajoule megtakarítást jelentene évente. Viszonyításképpen: a lakosság évente mintegy 350 petajoule földgázt használ fel. Ingatlanonként 3 millió forintos beruházással számolva évente 12 ezer milliárd forint lenne a költség, elengedhetetlenné téve a támogatás bevonását. Ez a tervezetben szereplő négy évtized alatt évi 150 milliárd forintot jelentene.