Bár hazánk 2008 óta egyre több pénzt fordít a kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) területre, az eredményeken ez nem látszik – ismertette a minap az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közleménye. Az elemzés a hazai K+F+I teljesítményt a 2008 és 2015 közötti időszak adatai alapján azt vizsgálta, hogy a szervezeti és támogatási rendszer, valamint jogszabályi környezet miként ösztönözték az intézményeket és gazdasági társaságokat innovációs eredményeik javítására.
Pályázati pénzek is segítik a kutatásokat
A dokumentum pozitív megállapítást tesz a 2015-ben elindult változásokról, de azok hatásait, eredményeit nem vizsgálta – hangsúlyozta a Magyar Idők megkeresésére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). Azt az ÁSZ elemzése is megerősíti, hogy a 2015 előtti adatok alapján elsősorban az együttműködések terén maradnak el a hazai innovatív vállalkozások. A számvevőszék a 2017. májusi elemzésében pedig leszögezte, hogy a K+F+I finanszírozás intézményi és versenypályázati rendszerének 2015-ös megújítása kedvező irányba mutat.
A hivatal úgy látja, hogy az ÁSZ főbb megállapításai több forrás alapján is megerősíthetők. A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat 2014-es adatai szerint az Európai Unióban az innovatív vállalatok aránya az összes vállalathoz képest átlagosan 49,1 százalék, míg Magyarországon 25,6. Ha csak a kis- és közepes vállalkozások (kkv) körében vizsgáljuk az arányt, még alacsonyabb számot kapunk: hazánkban száz kkv közül mindössze kettő számít innovatívnak.
Az innovációs teljesítmény javulásának feltétele a kiválósági műhelyek, a kutatási infrastruktúra, a felfedező kutatási programok mellett a vállalatok, illetve a kutatóhelyek együttműködését ösztönző pályázati források rendszerének biztosítása. A hivatal versenypályázati portfóliójának megtervezésekor ennek fényében dolgozta ki a pályázatokat. Összesen 474 milliárd forint keretösszeggel jelentek meg a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét ösztönző felhívások 2015 és 2017 között.
A nemzetközi összehasonlításban is versenyképes innovatív kezdeményezések megvalósulását ösztönzi, hogy 2017-től már elsősorban visszatérítendő források érhetők el a vállalkozások számára. Nagyobb hangsúlyt kapnak a vállalatok és az egyetemi, akadémiai kutatóhelyek együttműködését ösztönző felhívások, 2015 óta több mint 185 milliárd forint keretösszeggel.
Holdat fedeztek fel
A Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdjára bukkantak magyar és amerikai csillagászok – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Kiss Csaba az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában működő kutatócsoportjával a Hubble és két további űrtávcső adatai alapján bukkant rá az égitestre. A felfedezés segíthet pontosítani a holdak keletkezésének modelljeit. A kutatócsoport a Neptunusz pályáján túl elhelyezkedő Kuiper-öv objektumait vizsgálta. Felfedezték, hogy a harmadik, a 2007 OR10 nevű törpebolygó meglepően lassan forog a tengelye körül, és gyanújuk igazolódott: az ok egy hold gravitációs hatása. (MTI)
