Nyitott a kormány a munka törvénykönyvének módosításával kapcsolatos korrekciókra, ezért a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok közösen tesznek javaslatot annak érdekében, hogy az Országgyűlés előtt lévő módosító javaslatok miatt ne érhesse hátrány a dolgozókat – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Jelezte, tegnap Mészáros Melindával, a Liga vezetőjével közösen egyeztettek Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárral annak érdekében, hogy a szakszervezeti javaslatok is belekerülhessenek az előterjesztésbe. Ezért a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) soron következő, május eleji ülésén napirendre kerül a törvénykönyv módosítása, mégpedig úgy, hogy a korábban egyeztetett kérdések is bekerülhessenek az Országgyűlés elé.
Az érdekképviseletek elutasítják a munkaidőkeretre vonatkozó, egyéni képviselői módosító javaslatot. A módosítás azokat érintené, akiket a hagyományos, heti 40 órás beosztástól eltérő módon, úgynevezett munkaidőkeretben foglalkoztatnak. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a termelői szektorban a felfutó termelési időszakban a dolgozó rugalmasabban, több munkaórán át foglalkoztatható, amit jelenleg egy éven belül – meghatározott pihenőidővel – kell kompenzálni. A módosítás ezt az egyéves periódust tolná ki három évre.
Az érdekképviseletek szerint túldolgoztathatják az alkalmazottakat
A Liga és a Munkástanácsok közös álláspontja szerint az Országgyűlés előtt lévő módosító javaslat átláthatatlanná teszi a pihenőidő számítását, emellett nem tartalmaz garanciákat arra, hogy a munkaadók ne dolgoztathassák túl az alkalmazottakat. Rendkívül aggályosnak tartják az érdekképviseletek azt a paragrafust, amely szerint a munkavállalónak havonta legalább egy pihenőnapot kell beiktatni, mivel ez a munkaadónak lehetőséget nyújt arra, hogy hetekig folyamatosan foglalkoztassa munkavállalóját. A javaslat emellett csupán néhány kiragadott, nyilvánvalóan gazdasági lobbiérdekek által motivált részmegoldást kezel, de elmulasztja összefüggéseiben tisztázni, rendezni a munkaidő-szabályozás kapcsán a szakmában felmerült általános értelmezési problémákat.
Amennyiben a tervezetet jelen formájában megszavazza a parlament, az súlyos adminisztrációs nehézségeket eredményezne, emiatt pedig szintén a munkavállalókat érné hátrány. A szakszervezetek emellett határozottan elítélték, hogy a törvénymódosítási tervezetet nem előzte meg a munkavállalói és a munkaadói oldallal folytatott háromoldalú konzultáció.
Az érdekképviseletek a napokban konkrét javaslatokat fogalmaznak meg, amelyek a sikeres egyeztetéseket követően bekerülhetnek a módosítási javaslatok közé. A szakszervezeti vezetők ezek közül kiemelték, hogy ágazati szintű kollektív szerződésekre lenne szükség a jelenlegi, vállalati szintű megállapodások helyett, amelyekben garantálnák, hogy a munkaadó ne dolgoztathassa túl az alkalmazottakat. Emellett a havi legalább egy kötelező pihenőnapra vonatkozó passzust is elfogadhatatlannak tartják, ennek egyértelműsítése szükséges.
Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunkkal azt közölte: a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás módosítását egyfelől az utóbbi években tapasztalt gazdasági fellendüléssel megjelenő, a munkaerőpiac kínálati oldalán jelentkező elszívóhatás indokolja, másfelől a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerőpiaci igényekre tekintettel – egyes gazdasági területeken – az eddiginél rugalmasabb megoldásra van szükség. A tárca várakozásai szerint a módosításnak köszönhetően megnő a munkaadók és a szakszervezetek között kötött kollektív szerződések száma.
