Területi szinten mindenütt az árak kiegyenlítődése, azaz az olcsóbb térségek nagyobb ütemű drágulása tapasztalható – olvasható az OTP Lakóingatlan Értéktérképben, amely az adóhivatal idei első három negyedévre vonatkozó lakáspiaci adatait dolgozta fel. Az előző évekkel szemben, amikor a fővárosban és a megyeszékhelyeken lezajlott drágulás erőteljesen meghaladta az alacsonyabb területi árszinteket, most a községekben 10 százalékra nőtt az áremelkedés mértéke, ezzel párhuzamosan pedig a budapesti drágulás 15 százalékra mérséklődött.
Ugyancsak szembemegy az előző évek jellemzőivel, hogy az idén leginkább az önálló házak ára emelkedett. A családi házakért átlagosan 16 százalékkal többet fizettek a vevők, a panellakások ára 13 százalékkal, a téglalakásoké pedig 11 százalékkal nőtt. Az elemzés szerint a panelek elmúlt évi látványos drágulása révén mára országosan 225 ezer forintra nőtt ezen otthonok átlagos négyzetméterára. – Ebben az évben a 19 megye közül sehol sem csökkent az eladott lakóingatlanok ára – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője, hangsúlyozva, hogy megyei szinten is bizonyos mértékű területi kiegyenlítődés látható.
Csak öt budapesti városrészben van 300 ezer forint alatti négyzetméterár
Budapest 412 ezer forintos átlagos négyzetméterára után továbbra is Győr-Moson-Sopron számít a legdrágábbnak, ahol egy lakóingatlan egy négyzetméteréért 265 ezer forintot fizettek. Ugyanakkor egyre több megye árszintje lépi át a 200 ezer forintos határt: Pest, Hajdú-Bihar, Vas és Somogy. Már szokásosnak mondható módon Nógrád a legolcsóbb, ahol 80 ezer forint alatti az árszint. Nem sokkal haladta meg a 100 ezer forintot Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye átlagára sem.
A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a leginkább, 23 százalékkal ebben az időszakban, de Veszprém (21 százalék), Szeged (20 százalék) és Pécs (19 százalék) árnövekedése is figyelemre méltó. E szempontból Győr áll a rangsor végén 6 százalékos drágulásával, aminek magyarázata az lehet, hogy a kisalföldi megyeszékhely árai már egy éve is igen magasak voltak.
Mindemellett Győr továbbra is a legdrágább megyeszékhely, 267 ezer forintos átlagos négyzetméterárral; a 250 ezres határt még Debrecen és Kecskemét lépte át, Székesfehérvár és Veszprém pedig valamivel ez alatt maradt. Salgótarján, Miskolc és Szolnok a legolcsóbb megyei jogú városok, Nógrád megye székhelye mind közül az egyetlen, ahol az eladott lakóingatlanok átlagára a négyzetméterenkénti százezer forintot sem érte el.
Budapesten továbbra is a XXIII. kerület a legolcsóbb 260 ezres átlagárával, de egy év alatt itt ment végbe a legnagyobb, 30 százalékot meghaladó mértékű drágulás. A belvárosi V., VI. és VII. kerületekben – ahol az elmúlt években kiugró áremelkedés zajlott le – idén „csak” 15-18 százalékos drágulás következett be.
A szűkebb értelemben vett Belvárosban már a 700 ezer forintot súrolja az átlagár, amitől csaknem százezer forinttal marad el az I. kerület átlagos négyzetméterára. A félmillió forintos szint fölé még a II., a XII. és a VI. kerület jutott. Míg tavaly ilyenkor még tíz olyan városrész volt, amelyek átlagára 300 ezer forint alatt maradt, erre az évre e kerületek száma megfeleződött.
