A munkaadók jelentős része nem ismeri a foglalkozási eredetű fertőző megbetegedések megelőzésével kapcsolatos munkavédelmi előírásokat, az ellenőrzött munkaadók fele még azt sem jelezte, hogy alkalmazottaik biológiai tényezőknek vannak kitéve – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának szeptemberben végzett célvizsgálatából. Az ellenőrzéseket az indokolta, hogy tavaly látványosan megugrott az egészségügyben, illetve a mezőgazdasági munkák során elkapott fertőzések száma. Legútóbb 2013-ban végeztek hasonló átfogó ellenőrzéseket.
A megyei kormányhivatalok munkavédelmi felügyelői 572 munkáltatónál vizsgálták összesen 22 163 dolgozó munkafeltételeit, ebből mintegy 11 840 munkavállaló közvetlenül kitett a biológiai tényezőknek. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a hatóságok 520 munkáltatónál találtak szabálytalanságokat, 4179 személy szabálytalan munkakörülmények között dolgozott. A hatóságok 162 felfüggesztő határozatot, 52 foglalkoztatástól eltiltó és egy munkavédelmi bírsághatározatot hoztak. A felügyelők élelmiszer-feldolgozókat, mezőgazdasági munkahelyeket, állatorvosi rendelőket, laboratóriumokat, állatifehérje-feldolgozó üzemeket, egészségügyi és szociális intézményeket, továbbá hulladékfeldolgozókat, -kezelőket és szennyvíztisztítókat ellenőriztek.
A munkaadók több mint negyedénél nem volt teljes körű kockázatértékelés, és mindössze 38 százalékuknak volt a biológiai tényezőkkel kapcsolatos balesetekre, fertőzésekre vonatkozó intézkedési terve. Igaz, ez utóbbi a 2013-as 4 százalékos arányhoz képest már jelentős előrelépésnek számít.
Az állattartó telepeken leggyakrabban a fertőzéses, allergiás vagy mérgezéses megbetegedések megelőzésével kapcsolatos intézkedések felsorolása, alkalmazhatósági tanulmánya hiányzott. A felügyelők szerint az itteni dolgozók képzésére sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani az állatról emberre terjedő megbetegedések elkerülése érdekében, ahogy a trágyakezelési szabályok betratására is nagyobb figyelmet kellene szentelni.
A munkaadók úgy próbálták elejét venni a megbetegedéseknek, hogy a lehető legalacsonyabban tartották a veszélyes anyagokkal dolgozók létszámát. Megelőzési célú zárt műszaki technológiákat főleg az ipari eljárásoknál és az egészségügyben alkalmaztak. A dolgozók 97 százalékának biztosították a megfelelő egyéni védőeszközöket – bár arra is volt példa, hogy tüdőgondozóban csak védőcipőt kaptak az alkalmazottak.
A munkaadók 72 százaléka gondoskodott a veszélyes hulladéknak minősülő használt eszközök gyűjtéséről, tárolásáról és ártalmatlanításáról. Főleg az egészségügyi intézményeket alvállalkozásban takarító cégeknél volt probléma a megfelelő védőeszközök biztosítása. Az ellenőrzött telephelyek 11 százalékán nem volt elérhető elsősegélynyújtó felszerelés. A védőeszközök viselésével kapcsolatos munkavédelmi szabálytalanságot leginkább az állattartó telepeken és a hulladékártalmatlanítással foglalkozó cégeknél találtak a felügyelők.