Akár néhány százezer forintért is lehet házat venni – igaz, nem Budapesten, és nem a legjobb állapotban. Az Ingatlan.com lapunk kérésére kigyűjtötte a jelenleg is elérhető legolcsóbb házakat. Eszerint már félmillió forintért hozzá lehet jutni a Szarvas és Békéscsaba közt fekvő Hunyán egy 55 négyzetméteres házhoz egy 900 négyzetméteres telken. Hétszázezer forintért három ingatlan is elérhető: Tiszaföldváron egy 50 négyzetméteres házat, a Kazincbarcikától északra fekvő Ormosbányán egy 100 négyzetméteres ingatlant, a Hajdú-Bihar megyei Egyeken pedig banki árverésben kínálnak ennyiért egy 81 négyzetméteres házat. A legtöbb esetben pedig még alkudni is lehet!
A nagyvárosokhoz képest elképesztően kis összegek arról árulkodnak, hogy sok helyen egyáltalán nincs érdeklődő, nemhogy vevő. – Általánosságban jellemző, hogy a keleti országrészben nehezebb eladni egy-egy ingatlant. Még nehezebb a kevés munkahellyel rendelkező, elnéptelenedő térségekben vevőt találni, még akkor is, ha amúgy viszonylag jó állapotú házról van szó – mondta lapunknak Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. Hozzátette, az a KSH adataiból is kitűnik, hogy a kistelepüléseken jóformán alig beszélhetünk ingatlanpiacról, hiszen elvétve történik néhány adásvétel, az árak pedig jellemzően a nagyvárosokénak a töredékét teszik ki.
Az ingatlanközvetítők ezekben az ügyletekben kevésbé vesznek részt: a kistérségekben inkább szájról szájra jár a híre egy-egy eladó háznak, esetleg ingyenes fórumokon hirdetik azokat. Az OC összesítése szerint tavaly népességszámra vetítve a legkevesebb adásvétel Északkelet-Magyarországon, a Miskolctól és Nyíregyházától északra fekvő térségekben történt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő járásokban az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség, alacsonyabb a jövedelem, továbbá elvándorlás tapasztalható.
Soóki-Tóth Gábor rámutatott, a rendszerváltozás óta épült lakások számában erős összefüggés látható a gazdasági mutatókkal. A magas értékek mindkét mutatónál Közép-Magyarországra és Nyugat-Dunántúlra jellemzők, míg az alacsony értékek Nógrád, Békés és Borsod megyékre, vagyis a gazdaságilag elmaradott térségekre. Nem véletlen, hogy Pest megyében, azon belül is Budapest agglomerációs térségében a legfiatalabb a lakásösszetétel, de hasonló látható azon nagyvárosaink környezetében is, ahol van munkalehetőség.
– Ahol nagyobb számban zajlanak építkezések, sok az új családi ház, ott leértékelődnek a korábbi építésű házak. Választék ugyan bőven van a nyolcvanas években épült házakból, de ezeknél nyilván lehetnek már problémák épületszerkezetileg, gépészetileg, vagy éppen a nyílászárókkal. Probléma az is, hogy ezeknek a házaknak a jelentős része nagyon nagy monstrum, sokszor kétszintes, tetőtér-beépítéses ingatlanok – magyarázta Soóki-Tóth Gábor, kiemelve, hogy a családi ház nagyon individuális dolog, az egyéni igények is sokkal többet nyomnak a latba, mint egy lakásvásárlásnál.
A családi ház mindig nehezebben eladható. Az Ingatlan.com lapunknak kigyűjtött adatai szerint a községekben a tavaly januári adatokhoz képest egy hónappal nőtt az eladási idő: jelenleg átlagosan kilenc hónap után talál vevőre egy-egy ház. A megyei jogú városokban és a kisebb városokban bő fél évvel kell számolnia az eladóknak. A legnagyobb változás Budapesten történt: míg a tavalyi pezsgés idején a családi házak átlagos értékesítési ideje három és fél hónapra csökkent, az idei év elejére ismét fél évre nőtt. Az értékesítési idő persze nagymértékben függ az ingatlan állapotától: mind a községekben, mind a fővárosban egy-egy hónappal rövidebb idő alatt el lehet adni a kifejezetten jó állapotú házakat.