– Mire van szükség ahhoz, hogy a magyar sportoktatás, sporttudomány a világ élvonalában kerüljön?
– Új szervezeti rendszert alakítottunk ki, amely négy intézet köré szerveződik: pedagógiai, gazdaság és társadalomtudományi, természettudományi és sportági. Ezeknek az intézetnek az élén egy-egy kutató központ van, amely koncentrálja az adott tudományág hazai és nemzetközi eredményeit. Az egyetem megkapta a komplex teljesítmény élettani laboratóriumot. Létesül teljesítményfokozó és táplálék kiegészítők vizsgálatára szakosodott kutató egység is. A meglévő két kisebb laborral együtt megadjuk azokat az irányokat – szívhalál, sportági specifikáció, utánpótlás és általános paraméterek – amelyeket vizsgálni, kutatni szeretnénk. Ezekkel a változásokkal, technikai és személyi háttérrel újra visszakerülhet az egyetem a világ élvonalába.
– Vannak, akik bírálják a Testnevelési Egyetem 36 milliárd forintos fejlesztését. Az elmúlt évtizedek mulasztását miért pont most pótolják?
– A sporttudomány a mai világban nagyon komoly centralizációt igényel. A technológiai fejlődést, az orvostudomány legújabb vívmányait mind bevetik. Ezek az eszközök most csak néhány „műhelyben” állnak rendelkezésre a TF-en. Három területen kell sürgősen javítani. Az egyik a testnevelő tanárképzés, amiben legalább tízévnyi hiátus van. A másik a sportszakember képzés visszaállítása, amit a felsőoktatásban bevezetett bolognai folyamat szinte teljes mértékben lerombolt. Kiemelten fontos még az egyetem hazai és nemzetközi elismertsége. Ennek a három pontnak ma már technikai értelemben nem felel meg az egyetem. A infrastrukturális feltételek jelenleg nem alkalmasak minőségi oktatásra. A TF nem most, hanem még a 2000-es évek közepén kezdte el az egyetem megújítását célul kitűző munkát. Akkor nem jártunk sikerrel, a pályázatunkat a parlament sportbizottsága támogatta, de végül nem írták alá a szerződést. A kerület akkori polgármesterével, Mitnyan Györggyel legalább védetté, elidegeníthetetlenné tudtuk nyilváníttatni a Sportkórház és az egyetem területét. Ezek voltak az első lépések.
– Az Alkotás és Csörsz utcai kampusz mellett más helyszínek is versenyben voltak?
– Hat helyszínt vizsgáltunk meg. Az óbudai gázgyár területe a rekultiváció elhúzódása miatt esett ki, a novemberben állami tulajdonba került Csillebérc az elmúlt évtizedekben újra erdősült, a Nemzeti Sportközpontok pedig a napi szinten ott megforduló élsportolók és a versenyek, rendezvények miatt zavarta volna a fegyelmezett rendben működő egyetemi képzésünket. Szentendre is nagyon szerette volna, hogy a kampusz a városban kapjon helyet. Még ma is több felajánlás érkezett, pedig már eldőlt, hogy a jelenlegi helyén a sportkórház ingatlanjaival kiegészülve születik újjá a TF. Az egyetem szenátusa a döntéssel a hallgatók és a leendő hallgatók érdekeit vette figyelembe. A helyi és távolsági közlekedés jó, az ország minden részéről megközelíthető az egész magyarság testnevelési egyeteme. Ez után született egy kormányhatározat, amely a kilencven éves, a világ legeredményesebb sporttudományos felsőoktatási intézményének – ide járt a legtöbb olimpiai bajnok, szám szerint 94, és világhírű edzők, amivel még az USA hasonló profilú intézményeit is megelőzzük – fejlesztését száz százalékban, hazai forrásból valósítja meg. A kabinet döntése alapján az itt működő Sportkórház nem szűnik meg, hanem feladatait – ez év második felében meghatározva – vagy szétosztja, vagy koncentráltan egy helyszínre telepíti, úgy hogy az nem zavarhatja a téli- és nyári olimpiai felkészülést. A kerületi polgárainak kedvezőbb, az itt található parkrendszert felújító, azt a nagyközönség előtt megnyitó koncepciót fogadtunk el. A kompenzáció azért is fontos, mert a tervek szerint a Csörsz utcai fejlesztésnél az ottani 14 ezer négyzetméteres parkból 3-4 ezer négyzetmétert vett volna el a futókör egyik sarka. Ennek az ígéretnek mi a tervezés folyamán maximálisan eleget tettünk.
– Az ominózus, keddi lakossági fórumon megjelentek egy részét csak a házuk előtti terület sorsa érdekelte.
– Minden fórumon elmondom, hogy a magyar emberek egészségügyi állapota nagyon rossz, a férfiak tíz évvel rövidebb ideig élnek, mint nyugat-európai társaik. A másik komoly probléma, hogy az általános iskolás gyerekek lassan 40 százaléka a gyógytestnevelés irányába halad, és az adat egyre romlik. Csak a gerinc és ízületi instabilitással összefüggő kezelésekre a következő években egyes számítások szerint közel 500 milliárd forintot kellene költeni. Ezért is közügy, hogy az egyetemen végzett kutatások, vizsgálatok és a képzés világszínvonalú legyen, ami nemzetgazdasági érdek is. Ezzel állnak szemben egyes, a lakossági fórumon megjelent és nagy sajtónyilvánosságot kapott vélemények. Egyéni érdekeket fogalmaztak meg, melyeket álláspontom szerint a közérdekkel egyeztetni kell. Az egyetem célja, hogy a magyar nemzet sport általi egészségfejlesztését és a sporttal történő nevelését képviselje. Egyes orgánumok ilyen-olyan értesülések alapján folyamatosan növelték a környék lakóinak frusztráltságát. A fórumon az előzetes egyeztetéseken megismert higgadtság és együttműködés helyett, valami egészen mást tapasztaltunk. Az óriási érdeklődés mellett végtelenül túlfeszített volt a hangulat. Pedig a végső tervek még csak most dőlnek el, egy látványkoncepciót mutattunk be az érdeklődőknek. Akármilyen is volt ez a négy órás fórum, három dologban a többség egyetértett: elvitathatatlan a TF jelenlegi helye és joga, valamint az, hogy itt fejlesztést valósítson meg. Az egyetem fejlesztése az Alkotás úti kampuszban és a Csörsz utcai pályák területén szükséges ahhoz, hogy megfeleljen a hazai és nemzetközi igényeknek, kihívásoknak és elvárásoknak. A magyar emberek népegészségügyi állapotának javítása miatt mindenki elismeri, hogy a munkánk támogatásra érdemes. Számtalan lakossági kérdés merült fel, amelyekkel kapcsolatban vállaltuk, hogy a részletes tervezés során megpróbálunk mindegyikre megnyugtató válaszokat adni. A fórum hivatalos lezárása után többen a teremben maradtak, akikkel folytattuk a beszélgetést, és többségük egyetértett törekvéseinkkel.
– Hogyan tovább?
– A folytatásban három dolgot szeretnénk kezelni. A közvetlen kilátást, panorámát, illetve a Csörsz utcai park egynegyed részét érintő bővítését hogyan tudjuk úgy megtervezni, hogy ezek kialakítása ne jelentsen hátrányt az ott élőknek. Az új központi épület, amely több tornacsarnokot tartalmaz, a lehető legtávolabb épül fel a lakóházaktól, az Alkotás és Hegyalja úti saroknál. Új uszoda, torna- és futó felület készül, amely megnövekedett kapacitásával nem csak a XII. kerületi gyermekeknek, nyújt majd testedzési lehetőséget. Európa legmodernebb oktatási csarnokát tervezzük, mely a terheléses mérések, mozgáselemzések széles körére válik alkalmassá, félig a földbe süllyesztve, hullámformákkal. Ennek mérete jóval kisebb lesz, mint a Csörsz utca sarkán álló irodaház és lakóépület, így a sokak által említett szélcsatorna-hatást sem fogja befolyásolni. A terv 150 millió forintos kötelező park rehabilitációt is előír számunkra. A Csörsz utcai zöldfelület mindenképpen megújul, szebb lesz. Emellett a lehető legnagyobb zöld területet szeretnénk kialakítani a kampusz területén, ami nappal mindenki előtt nyitva állna. Az atlétika-pálya fölé tervezett védőponyva is kikerült a tervből, hogy ne zavarja az ott lakók kilátását. A föld feletti és felszín alatti parkolók kialakításával pedig szeretnénk csökkenteni a már most is meglévő nagy forgalmi terhelést. A hangvédő és záró kerítéseket alapkövetelményként vállaltuk fel. Felújítjuk a műemléki, illetve elbontjuk a használaton kívüli rossz állapotú épületeket. Az első ütemben a sportkórház soha be nem fejezett épületébe költözhetünk be, ami a tanulmányi központnak adna helyet. Ez eredetileg is irodáknak és képzési helyszínnek készült, azonban egészségügyi ellátásra már nem alkalmas, mert az elmúlt tíz évben megváltoztak az uniós szabványok.
– Mikor láthatjuk az első látványterveket és mikor készül el a beruházás?
– Az első látványtervek hamarosan láthatók, több változatot mutatunk be. Akkor álltunk a nagyközönség elé, amikor még nem dőlt el minden, tehát a helyi lakóközösség igényeit is figyelembe tudjuk venni. Az egész terv szakaszosan valósul meg. Az új központi épületbe a jövő év elején költöznénk be. Először a bontásra szoruló épületekben működő egységeket kell elhelyezni. A tervezés az idei első félévben fejeződik be. A teljes kampusz 2018 szeptemberére készülhet. Kevesebb szó esik róla, de létrehozzuk a halhatatlanok csarnokát. Olyan sporttörténeti értéket akarunk teremteni, ami emléket állít a világhírű magyar sportolóinknak, edzőinknek és a fair play-díjas versenyzőinknek egyaránt. Már most sokan jelentkeztek hagyatékkal és gyűjteményekkel. Az őszi tűzvészben elpusztult emlékfal rekonstrukciója is jól áll. Komoly felajánlásokat kaptunk magánszemélyektől és vállalkozásoktól is, amelyeket ezúton is köszönünk.