Semjén Zsolt erről a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. ülésén beszélt csütörtökön Budapesten, egyúttal köszönetét tolmácsolva a diaszpóra magyarságának.
A kormányfő helyettese rámutatott: jelenleg a kárpátaljai magyarság a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész, a szerzett jogaitól fosztják meg, lényegében az elüldözésük zajlik szülőföldjükről.
Nagyon sokat jelent, hogy a diaszpóra magyarsága is kiáll mellettük, az egész világnak tudnia kell: nem engedik, hogy a kárpátaljai magyarok a nyelvüket használják, az iskolában magyarul tanuljanak, és üldözik őket, mert felvették a magyar állampolgárságot – mondta.
Kitért arra is, mára már természetes, hogy ebben az időszakban tanácskozik a Magyar Diaszpóra Tanács, amely a világ magyarságának legitim egyeztető testülete. Ez azonban nem volt mindig így – emelte ki Semjén Zsolt, aki hozzátette: a szocializmusban a diaszpórát még ellenségként kezelték. 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP kormány megalakult, küldetésüknek tartották, hogy a diaszpórát a helyén és a súlyának megfelelően kezeljék. Azért is fontos a tanács, mert a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a diaszpóra magyarságának kérdései kisebb hangsúllyal tudtak csak megjelenni.
Egyedülálló szervezeti struktúra jött létre, és ez az egyeztető fórum a magyar élet minden részét érinti – jelezte a miniszterelnök-helyettes. Kitért a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor-programra, a Mikes-programra, illetve a Julianus-programra és a nemzeti regiszterre. Ezek mind egyedülálló magyar innovációk – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes a testület előtt is beszámolt arról, hogy már több mint egymillió új magyar állampolgár van, ez magában foglalja a diaszpóra kedvezményes honosítását és az állampolgárság megállapítását.
Semjén Zsolt a jövő évi európai parlamenti választásokról szólva ismét kiemelte: az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan. A külhoni magyarok – köztük a diaszpóra magyarsága – az országgyűlési választásokon már szavazhattak, ésszerű, hogy ezt megtehessék az EP-választáson is – mondta, hozzátéve: a végletekig leegyszerűsítették a regisztráció és a szavazás feltételeit.
pozitívan fogadta a diaszpóratanács a szavazati jog kiterjesztését
A kárpátaljai helyzet áttekintése és az európai parlamenti választáson való részvétel lehetőségének megteremtése szerepel a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ülésen tartott sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten. Közlése szerint a résztvevők körében „nagy sikert” aratott a voksolást érintő szabályok megváltoztatása.
A kormányfő helyettese kérdésre jelezte: elegendő idő lesz, hogy az érintettek a tavaszi EP-választáson már részt vegyenek, beleértve a regisztrációt is. Azt is rendkívül pozitívan fogadták a résztvevők, hogy egyszerűsítették a regisztrációt és a voksolást – közölte.
Semjén Zsolt hozzátette: az ülésen tárgyaltak a kárpátaljai helyzetről is. Nincs hova hátrálni e téren – jelentette ki. Rámutatott: nem tudnak mást tenni, mint uniós és NATO színtéren blokkolnak mindent, amíg a jogsértések nem szűnnek meg, és világgá kiáltják azokat a jogsértéseket és jogtiprásokat, amelyek Ukrajnában érik a magyarságot. ű
A közterület-használatot érintő törvénymódosításról kérdésre Semjén Zsolt azt mondta: nem azt akarja, hogy az ellenzék ne mondhassa el a véleményét, elkötelezett híve a szabad véleménynyilvánításnak.
Ugyanakkor vannak nemzeti ünnepek, amikor annak méltóságát sérti, ha odamegy egy maroknyi ember, hogy megzavarja a rendezvényt. Ezzel együtt ő maga nyitott arra, hogy módosító javaslatokat nyújtsanak be, a kompromisszumra, és arra, hogy cizellálják a módosítást – közölte.
Potápi Árpád János: erősebbé és egységesebbé vált a magyarság
2010-14 között a polgári kormány megalkotta a nemzetpolitika új keretrendszerét, aminek köszönhetően ma egységesebb és egyre erősebb a magyarság – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén tartott sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten.
Úgy fogalmazott: a nemzeti kormány a nemzet elválaszthatatlan részének tartotta és tartja a külhoni magyarságot. Ennek jegyében 2010-ben megalkották a kettős állampolgárságról szóló törvényt, s azokat a szimbolikus jogszabályokat, amelynek köszönhetően ma nemzetpolitikáról beszélhetnek.
A tervezett zárónyilatkozatból kiemelte, a kárpátaljai magyarsággal vállalt szolidaritást, és azt, hogy a Külhoni magyarság díjat ezentúl Kallós Zoltánról neveznék el. Folytatódnak az emlékévek is, jövőre II. Rákóczi Ferenc tiszteletére hirdetik meg, és a Magyarság Háza bonyolíthatja le.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár jelezte: a tanácskozásra 89 küldött és 22 meghívott vendég érkezett a diaszpórából.
Az ülésen a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el.
Egyre többen érdeklődnek a magyar iskolák iránt Kárpátalján
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet egy friss kutatásban megállapította, hogy rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik a magyar iskolák iránt Kárpátalján, nemcsak a kisebbségi magyarság, hanem a többség részéről is, az Ukrajnában uralkodó gazdasági válság miatt.
Ferenc Viktória, az intézet kutatója az M1 aktuális csatornán csütörtökön azt mondta: körülbelül 400 és 600 ezer közötti a szórványban élők magyarok száma, megmaradásukat pedig elsősorban az adott ország nyelvpolitikája határozza meg.
Nemrég Ukrajnában történt egy erőteljes nacionalista fordulat, a kisebbségi anyanyelvhasználathoz szükséges 20 százalékos küszöböt 50 százalékra akarja emelni az ukrán kormány – jelezte a kutató, kiemelve: a tervezet törvényi szintre való emeléssel nagyban megnehezítené a szórványban élők helyzetét, hiszen nem használhatnák az iskolákban anyanyelvüket.
