A nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke arra számít, hogy akár már januárban eldőlhet, mi kerülhet nyilvánosságra azokból a beszámolókból, amelyeket az Információs Hivatal (IH) készített Soros György magyar származású amerikai tőzsdespekuláns tevékenységéről, magyarországi befolyásszerzési kísérleteiről. Lapunk érdeklődésére Németh Szilárd közölte: tudomása szerint a dokumentumok titokgazdája, a polgári hírszerzés főigazgatója, Pásztor István vezérőrnagy jelenleg azt vizsgálja, a beszámoló mely részleteit és milyen mértékig ismerheti meg a közvélemény anélkül, hogy sérülnének Magyarország nemzetbiztonsági érdekei.
Pásztor István és Lázár János. Nem sérülhet Magyarország nemzetbiztonsági érdeke
Fontosnak tartja, hogy a közvélemény is pontos képet kapjon arról, hogy magukat civilnek hazudó szervezetek mindenféle legitimációs megméretés nélkül miként avatkozhatnak bele a magyar belpolitikába Soros György anyagi és egyéb közreműködésével.
Emlékezetes: a nemzetbiztonsági bizottság november 7-én tartott kihelyezett ülést az IH fővárosi központjában, ahol a szervezet vezetői a polgári hírszerzést felügyelő és a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János jelenlétében széles körű beszámolón ismertették a Soroshoz köthető civil szervezetek tevékenységét, illetve azok nemzetbiztonsági összefüggéseit. A bizottság alelnöke ekkor kérte fel a minisztert és a hírszerzés vezetőit arra, hogy vizsgálják meg, mi hozható nyilvánosságra az elhangzottakból.
Ezek a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek (például a K-Monitor és a Transparency International) korábban többször is feljelentették Magyarországot a Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezésnél, ahonnan most kilép hazánk. A külügy a döntést azzal indokolta, hogy a szervezet elferdíti a tényeket, és a jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett egyes országok megleckéztetésének terepévé vált. Hozzáfűzték: a jelentésekben a Magyarországot folyamatosan bíráló, úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban figyelmen kívül hagyták. A kilépésünk nyomán megírtuk, hogy elemzők szerint a nemzetközi egyezményben Soros György milliárdos spekulánshoz köthető civil szervezetek álfüggetlen szakértői mondanak ítéletet a tagországok korrupciós helyzetéről.
Ismert, hogy az amerikai demokrata vezetés számos ponton kapcsolódik a Soros-birodalomhoz. Az Egyesült Államok korábban többször megpróbált beleavatkozni a magyar belügyekbe. Az amerikai diplomácia elsősorban politikai alapon mutatott érdeklődést a magyar bűnüldöző szervek munkája iránt. Az egyik ilyen ügy volt, amikor 2011-ben Budai Gyula akkori elszámoltatási kormánybiztossal kezdeményezett informális találkozót az USA nagykövetsége, hogy tájékozódjon a korrupciógyanús ügyekről, de legfőképpen Gyurcsány Ferencnek a sukorói kaszinóberuházásban játszott szerepéről. Budai szerint a találkozó célja egyértelműen az információgyűjtés volt, azt mondta, hogy a számonkérő jellegű beszélgetés folyamán az akkori amerikai nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis első titkára főként eljárásjogi aggályokat fogalmazott meg. Azt is megkérdezte, miért folyik politikai üldözés Gyurcsány Ferenc ellen.
Kounalakis amerikai exnagykövet Gyurcsányért aggódott
Egy újabb példája volt az amerikaiak nyomásgyakorlási szándékának a kitiltási botrányként elhíresült ügy. Akkor az amerikai követség volt ideiglenes ügyvivője, André Goodfriend kevert korrupció gyanújába magyar állami tisztviselőket. Emiatt mások mellett Vida Ildikó korábbi NAV-elnök nem léphetett be az Egyesült Államokba. Csakhogy a Fővárosi Főügyészség később megállapította, hogy az amerikai hatóságoknak nincsenek konkrét információik és bizonyítékaik a kitiltási ügyben.
Legutóbb nagy port vert fel, hogy az amerikai külügyminisztérium közölte: aggódik a röszkei zavargások miatt első fokon terrorcselekményért és más bűnügyekért tíz évre ítélt szír Ahmed H. miatt, és azt szeretnék, ha független civil csoportok is részt vennének az ügy vizsgálatában. A magyar külügy szerint felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok arra szólít fel egy kormányt, hogy avatkozzon bele a bíróság dolgába.
