Az idegen nyelv ismerete egy magyar fiatal számára létszükséglet, hiszen 2020-tól a felsőoktatásban már nemcsak kimeneti (diplomaszerzési), hanem bemeneteli, azaz felvételi előírás lesz a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi. Ezért Nyelvtanulással a boldogulásért címmel 3,3 milliárd forint keretösszegű, a középiskolások tanórán kívüli nyelvtanulását segítő pályázatot hirdetett meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma – közölte Novák Katalin. A család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár elmondta: a pályázaton felsőoktatási intézmények vagy az általuk vezetett konzorciumok vehetnek részt, az elnyerhető támogatás összege 330 milliótól 410 millió forintig terjed, így várhatóan 8-10 pályázatot tudnak majd támogatni. A három évig tartó program keretében a középiskolások az iskolában, oktatási időn túl vehetnek részt külön nyelvórákon, amelyeket az iskola nyelvtanárai, illetve felsőoktatási intézmények nyelvszakos hallgatói tartanak majd nekik.
Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a pályázat célja, hogy élményközpontú, nem formális foglalkozásokon javítsák a középiskolások nyelvtudását. Fontosnak nevezte, hogy az annyira nem fejlett régiókban megvalósuló program keretében a középiskolások nyelvtanulását a korban hozzájuk közel álló egyetemista korosztály segíti majd, ami szerinte hozzájárul az élményszerűséghez.
– Üdvözöljük a pályázati kiírást, mert az, hogy egyetemisták tanítanak középiskolásokat, egyfajta korosztályi motivációt jelent a nyelvtanulásban. Ugyanakkor véleményünk szerint súlyos problémák vannak az iskolai nyelvoktatásban, de nem az óraszámmal van a probléma, annak ugyanis elegendőnek kellene bizonyulnia ahhoz, hogy a gyerekek megszerezzék a középfokú nyelvvizsgát – vélekedett megkeresésünkre Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Mint mondta: az engedélyezett nyelviskolák csoportos nyelvi képzésében 480 óra szükséges a középfokú elismerés megszerzéséhez, míg az iskolai képzés 4–12. évfolyamaiban 936 nyelvóra után sem tudnak a gyermekek eredményesen vizsgázni.
Egyetemisták is rész vesznek a középiskolások felkészítésében
A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ legfrissebb, 2016-ra vonatkozó adatai szerint tavaly valamivel több mint 134 ezren mentek el nyelvvizsgázni, a sikeresen vizsgázók száma meghaladta a 84 ezret.
A Magyar Idők korábban már beszámolt arról, hogy az oktatásért felelős államtitkárság középtávú stratégiát dolgoz ki az idegennyelv-oktatás helyzetének javítása érdekében. Ehhez első lépésként felállt egy munkacsoport, amelynek feladata, hogy összeállítson egy problématérképet és megoldási javaslatokat fogalmazzon meg. Berényi Milán úgy véli, hogy a nyelvoktatás új irányai javíthatnak majd leginkább a nyelvet tanulók eredményességén.
Bár régóta köztudott, hogy idegennyelv-ismeretben a magyarok sereghajtók az Európai Unióban, önmagunkhoz mérve mégis jelentős előrelépést tapasztalhatunk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ilyen irányú legfrissebb, 2011-es népszámlálás kapcsán közzétett adatait nézve. Míg 1990-ben a férfilakosság 2,26 százaléka beszélt angolul, 2001-ben már 9,84, 2011-ben pedig 16,31 százalékuk. Nőknél 2,16 százalékról 9,76-ra, 2011-re pedig 15,7 százalékra nőtt ez az arány. Míg 2006-ban csak a lakosság 25 százaléka tudott az anyanyelvén kívül legalább egy nyelven, 2011-ben már 37 százalék számolt be ugyanerről. Az Európai Unióban a lakosság kétharmada beszél idegen nyelvet, és a környező országok többsége is sokkal jobban áll nálunk: a cseheknél 69, az osztrákoknál 78 százalékos az idegen nyelvet beszélők aránya. Magyarország lemaradása jelentős, ám előrelépés, hogy a javulás minden korosztályban fellelhető. A 34 év alattiak közül már minden második tud valamilyen nyelven.
